Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

A dömösi monostoralapítás történetét a Képes Krónika így mondja el: Almos herceg „ezután Dömösön monostort épített, meghívta a királyt [Kálmánt], jöjjön el fölszentelésére; úgy is történt. Ezután a palotabeliek megvádolták a herceget: kelepcét készít, hogy megölje a királyt a monostor épületében ... a király haragra gyűlt és el akarta fogni, de a főtisztelendő püspökök és más derék főemberek tudták, hogy ez hamisság és csak a herceg ellenségei találták ki . . . közbenjártak érte a királynál és összebékítették őket . . .” Álmos herceg ezután — a királytól kapott kísérőkkel — vadászni ment a Bakonyba.

„Elérkezett a herceg Csorba, elbocsátotta sólymát és ez varjat fogott. Egyszerű lélekkel mondotta ekkor a herceg a jobbágyoknak: Mi lenne, ha a varjú megesküdnék a sólyomnak, nem károg többé, ha elbocsátja?”

A jobbágyok jelentették ezeket a szavakat Kálmán királynak. Almos pedig Passauba futott a német császárhoz, segítségért.

„Az Ür 1113-ik évében a császár hatalmas sereget mozgósított Álmos herceg érdekében, és Magyarország határára jött, hogy tárgyaljon a királlyal és békét szerezzen köztük; ez meg is történt . . . A békekötést követően a király elfogta a herceget, meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakította, félt istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt heréit ki, annak heréit vitte a királynak . . . Álmos herceget pedig Dömösre vitték, a saját monostorába.”

Kálmán közben halálát érezve közeledni, elküldte Both ha Benedeket Dömösre, hogy fogja el a herceget, ne örökölhesse trónját Almos, az ő halála esetén. „Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Amikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti és bevezettette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek . . . rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól, melyet tartott ... a herceg kezéről lehorzsolódott a bőr és az oltárt vér szennyezte meg. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni [Both fiát, Benedeket]; ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott; és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról; nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték; azok falták fel húsát és csontjait”.

43