Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom régi századaiból
történész szerint — egy ideig, Géza fejedelem életében, magának az ifjú I. Istvánnak trónra léptéig (997) székvárosa is volt. Nem magyar, hanem szlovák régész, Alojz Habovstiak, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója bizonyította be azt, hogy az Esztergomtól mintegy harminc kilométerre északra eső Bény óriási 107 hektárnyi területet befogó - körsánca nem ómorva építmény, hanem Szent István — talán már Géza fejedelem — központi tábora: a seregek grandiózus méretű gyülekezőhelye volt. S a színhely, a hajdani bal parti Hont megye nevével is elárulja: a Géza és I. István behívta német lovagok egyikének, Hontnak a szálláshelye volt. (Egyébként magának Bény falunak a neve is a Hont nemzetség egyik tagjának, Bény ispánnak személynevéből eredt.) Ha elfogadjuk Habovstiak régészeti-történeti következtetéseit, a bényi sánc övezte katonai tábor a X—XI. század fordulója magyar seregének kirepítő fészke lehetett. A bényi sáncokkal övezett tábor biztos központi helyről vigyázta a dunántúli pogányok mozgolódásait, de őrizte a mindenkori trónörökösök nyitrai hercegségét, a nyugati gyepűt is, egyben pedig kulcsa lett a Selmec— Körmöc vidéki ezüst- és aranybányáknak. Tudjuk, István királynak — még mint fejedelemnek — uralkodása kezdetén a hozzá hű magyarokkal s a behívott, egyenes kardú német lovagokkal együtt meg kellett törnie a Géza által kordában tartott magyar törzsi vezetők, Ajtony, Koppány hatalmát. István 997-ben, atyja halálakor Esztergomba hívja össze seregét és német lovagjait, Hontot, Pázmányt, a magyarul Vencsellőnek mondott Vencellint, hogy megtörje a trónjára és édesanyja, Sarolt kezére pályázó Koppánynak s a Dunántúl lázadó törzsi vezetőinek hatalmát. Mi volt ekkoriban Esztergom szerepe? A várpalota újabb ásatásainak régészeti leletei jórészben erre a kérdésre is megfelelnek. Történetírónk, Györffy György Esztergom nevét a dunai bolgártörök nyelv esztrigin (bőrpáncélkészítő, tímár) szavából származtatja. Ez arra mutat: Taksony vagy Géza fejedelem korában, a bolgár—magyar jó viszony idején bolgár tímárok dolgoztak Esztergom helyén. Az esztergomi vasútállomásnál végzett feltárásaim során (1955), a hajdani Kovácsi ötvös-telep román kori temploma alatt egy IX—X. századi könnyűfémégető kemencét találtunk, a korai helyi 36
