Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

11. Esztergom ostroma 1595-ben Párkány felől nézve (Siebmacher metszete)

XVII. századbeli metszetek is ábrázolják — egészen az újkorig a mai Garam-torkolattól délebbre esett. Legdélibb ága a mai Párkány (Stúrovo) községtől közvetlenül északra, pontosan a Várhegy északi részével és Szentgyörgymezővel szemben érte el a Dunát. Római vízparti őrtoronymaradványok hosszú sorát találjuk az esztergomi Várhegy és a már említett Hideglelős-kereszt közötti Duna- parton. Ezeknek területéről számos római leletet őriz a Balassa Bálint Múzeum.

Római villák és szőlők helyezkedtek el a mai Szent Tamás-hegy déli lejtőin is, a Bánomi-dűlőben pedig századunk húszas éveiben római kori előkelőségek sírjait tárták fel.

Mindezek az ásatások és írásos emlékek azt bizonyítják, hogy a rómaiak várhegyi telepe számottevő erősség volt. Az 1957—68. évi újabb esztergomvári ásatások során pedig, mint láttuk, kiderült, hogy a Várhegyen a rómaiak kisebb erődítményt emeltek, s ennek falait az I. századtól az V. századig három alkalommal is átépítették. A várhegyi Bazilika északi oldalán római alapfalakon nyugo29