Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

erőfeszítésnek emlékei, amely a trecento és a quattrocento (XIV— XV . század) itáliai festészetét az egyéni emberábrázoláshoz segítet­te. A gyűjtemény a híresebb mesterek vagy közvetlen tanítványaik, mint Duccio, Lorenzetti, Simone Martini, Barna da Siena, Sassetta, Giovanni di Paolo, Matteo di Giovanni, Niccolö da Foligno, Loren­zo di Credi, Mainardi, Palmezzano, Carlo Crivelli, Giampietrino műveivel az egész itáliai festészetet felöleli. A képtár itáliai anyagához csatlakozik a középkor magyarországi táblafestészetének gazdag együttese. A képtár őrzi az első ismeretes magyar táblaképek egyikét, Báti mesternek a XV. század elején erős itáliai hatás alatt festett oltárké­pét, a Szent Katalin-legenda két jelenetével. A képtár féltett kincse Kolozsvári Tamás 1427-re befejezett garamszentbenedeki szárnyas­oltárának főoltárképe és hét táblaképe. Ezek a középkori magyar festészet nemzetközi rangú bizonyítékai. Kisebb jelentőségű magyar mesterek (Csegöldi mester, Aranyosmaróti mester, Jánosréti mester, Jakabfalvi mester, Báti festő, Tótlaki mester, Apostolvértanúságok mestere) művei mellett, mint a középkori gótikus festészetünk csú­csa jelenik meg az 1506 körül Selmecbányán működő M. S. mester négy képből álló kálváriasorozata. Néhány történelmi kép (így Balassi Bálint egyetlen portréja) után a XIX. századi és XX. száza­di magyar festészet néhány mesterének (id. Markó Károly, Ligeti Antal, Lotz, Lietzen-Mayer, Benczúr, Mednyánszky, Vaszary Já­nos) műve zárja le a képtár magyar anyagát. A nyugat- és dél­európai festészet sok remeke közül Memling, Hemessen, Cranach, Ribera egy-egy művét említjük. Kiemelkedő jelentőségűek a múzeum középkori magyar faszobrai is. A Keresztény Múzeumban látható a XV. század felső­magyarországi faszobrászatának egyik legjelentősebb alkotása, a garamszentbenedeki Úrkoporsó, Krisztusnak húsvét alkalmával használt jelképes koporsója. (Ez a remekmű korábban a Bazilika Szent István vértanú-kápolnájában volt.) A késő gótikus műtárgy európai ritkaság, s a magyar faszobrászatnak egyedülálló műreme­ke. Ismeretlen felvidéki mestere a XV. század végén a garamszent­benedeki monostor számára, alighanem Szécsényi János apát meg­rendelésére készítette. A koporsószekrény domborművei teljes érett­ségében mutatják a XV. század felvidéki szobrászatát. Az egyes jelenetek emberábrázolása lenyűgöző; a művész úgyszólván minden érzést találó gesztusokkal tudott kifejezni. Jellemző a kor szellemére, 247

Next

/
Thumbnails
Contents