Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
A Keresztény Múzeum Az eredetileg jezsuita templomnak épült mai esztergom-vízivárosi plébániatemplomhoz már a XVIII. század elején egy jezsuita kolostor csatlakozott. 1880 és 1882 között ebből a hajdani kolostorból képezte ki Lippert József tervező és Feigler Ignác építész az esztergomi Prímási palota (Berényi Zsigmond utca 2.) kétemeletes épületét. A kora eklektikus stílusú palota dunai homlokzatát kupola koronázza. Lépcsőháza és első emeleti díszterme a kor fényes belső- építészetének szép példája. A Prímási palotában, annak második emeletén helyezte el Simor János érsek (1813—91) az addig a Bibliothéka épületében őrzött, nagy értékű régészeti és művészettörténeti gyűjteményét, a Keresztény Múzeum anyagát. A Keresztény Múzeum 1949 óta „nemzeti értékű magángyűjtemény”. Nemzetközi jelentőségénél fogva Esztergom legértékesebb s az ország leggazdagabb vidéki múzeuma. Anyagának egyes részei — a korai olasz festészet, középkori magyar festészet, középkori magyar szobrászat; iparművészeti anyagából pedig gobelinjei és deli ti fajanszgyűjteménye elérik vagy felülmúlják a nagy országos múzeumok megfelelő együtteseit is. A Simor-féle gyűjtemény főleg a múlt század hetvenes éveiben gyarapodott, amikor az érsek Rómában megvásárolta a Bertinelli család mintegy hatvan darabból álló régi olasz képtárát. Ekkor olyan világraszóló mesterművek kerültek Magyarországra, amelyeknek egyik-másik darabja az akkori vélemény szerint egymaga is megérte vagy túl is haladta a teljes vételárat. Vásárolt az érsek a kölni Schnütgen gyűjtemény anyagából (1884) s magános gyűjtőktől is. De Simor gyűjtő tevékenysége nem állt meg ezzel. Ipolyi Arnold (1823—86) püspökkel együtt megindította a kis vidéki templomokban kallódó középkori magyar egyházművészeti emlékek összegyűjtését. Érdeklődése régészeti emlékek gyűjtésére is kiterjedt. Az esztergomi Főszékesegyházra hagyott múzeum anyagát Simor bíboros utódai is sok nagy értékű középkori magyar táblaképpel s az új magyar képzőművészet néhány alkotásával gyarapították. Az első világháborút követő időszakban Ipolyi Arnold kép- és iparművészeti gyűjteménye, majd a San Marco hercegi házaspár főleg 244
