Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
talanul — I. István király szülőhelyének. A középpillérre boltozott, négyszakaszos alagsori terem szerencsés módon elkerülte a palotai földszint mostoha sorsát. Nem omlott be, nem tömték el; XII. századi boltozata máig épségben megmaradt, sőt a bástyarendszer egyik rejtett lépcsőjén keresztül mindvégig megközelíthető is volt. Noha e pompásan szép helyiségnek mind oldalfalai, mind pillérei, oszlopfői s a boltozatai is eredetiek — XII. század végiek —, szépségének sokat ártottak a XIX. században végrehajtott átfaragások. Az alagsornak ezt a termét ugyanis Simor János érsek 1874-ben kápolnává alakíttatta át. Falait ekkor korszerűtlen neoro- mán freskókkal, a padlót mozaikborítással látták el, oszlopait átfaragták, középső pillérét kicserélték. Ugyanekkor elfalazták a kisud- varra nyíló régi ajtaját, s a bástyákon kívülre tekintő, lőrésszerű ablakai helyébe nagy, ugyancsak neoromán ikerablakokat helyeztek. Két újabb ajtaját is ekkor kapta. Értéke így is igen jelentős: ez a helyiség az esztergomi várkastély egyetlen XII. századi, ép bolto- zású terme — a legrégebbi épen maradt középkori magyar lakószoba. Ebből az alagsori teremből észak felé a vár román kori maradványaiból már mindössze a régi alapfalak maradtak meg. A királyi, illetve érseki palotának ez a része már a török háborúkban összeomlott. így az alagsornak ez a szakasza mai állapotában már nem egyéb, mint a törökvilág hevenyészett hadiépítészetének emléke. Az alagsor egyik hatalmas termében a várásatások gótikus kőem- lékanyagának egy részét helyezték el. Vessünk most futó pillantást ezekre a középkori kőemlékekre! Szép kőemlékünk az Agnus Dei (Isten báránya) alakját s egy angyalfejet mutató, hatalmas boltozati zárókő. Mindkettőt az esztergom-városi Szent Lőrinc-plébániatemplom környékén találták. A régi Szent Adalbert-templom egyik mellékkápolnájából származik a Demetrius Cardinalis feliratot viselő alapkő, az 1380-as években Demeter érsek által alapított Krisztus teste-kápolna egyedüli emléke. A Nógrád megyei Szente községből került ide az a boltozati zárókő, amely Werbőczi István nádor szarvasos címerével ékes. Az esztergomi Vár 1403. évi, Zsigmond király által végrehajtott ostromának s a királyi várőrség itteni elhelyezkedésének emléke a király vörös márvány címerének töredéke. A gótikus kőtárból lépcsőkön haladunk fel a következő, kis méretű helyiségbe, ahol néhány középkori kőemlék mellett jó néhány 238
