Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
A Vármúzeum Az esztergomi Vár bástyarendszerének legdélibb pontját uralja az az épületcsoport, amely a középkori királyi, majd — 1249 óta — az érseki palota romjait rejti magában. A hajdani palota — a Vármúzeum — bejáratához a Bazilika délnyugati oldaláról vezet fel az út. Ma a hajdani várpalotát az egyik épen maradt középkori terem mellé épített, emeletmagas lépcsőn közelítjük meg. A lépcső, a hajdani palota első emeleti eltűnt termei helyén, tágas teraszra vezet; innen szép kilátás nyílik a Duna-parti Vízivárosra. A palotának ez az emelete egy kettős, háromszög alaprajzú kisud- vart zár körül. A teraszról reneszánsz stílű, báboskorláttal védett lépcső vezet le a XII. századi építésű, hajdani királyi kápolna kettős főbejáratához. A Géza és Szent István kori régészeti maradványokról, amelyeket S. Nagy Emese a ma látható palotaromok alatt tárt fel, már beszámoltam. A lépcsővel szemben az egyszerűbb palotakapu, tőle bal kézre a házikápolna gazdag bélletkiképzéssel díszített bejárata fogadja a látogatót. A kápolna kapujának rézsűjét korinthoszi oszlopok tartják, ívmezejét félkörívvel zárják le. A kapu fölötti ívmezőben egy XV. századi falfestmény — alig kivehető — fakuló maradványait látjuk; a timpanon freskóján Jézus Máriával és Szent Annával jelenik meg. A kápolnakapu felett hatalmas rózsaablak. Díszes, egykor gazdag színezésű keretét palmettás levéldísz ékesíti. A rózsaablak a kápolna legjelentősebb fényforrása. Díszes faragványai közül gazdagon árad a - - nappali, s főként az alkonyi — napfény az építmény centrumára, az oltárra. Egyhajós, lényegében igen kis méretű belső térbejutunk. A kápolna rövid hajóját félkörívű, építészetileg gazdagon kiképzett szentély zárja le. A kápolna kis méretei alig haladják meg az Árpád-kori falusias templomok méreteit, azonban III. Béla király XII. század végi építészei technikai mesterfogással gondoskodtak arról, hogy annak optikai hatását fokozzák. A tégla alaprajzú templomhajót a falakba mélyített ülőfülkékkel növelték, a szentély terét pedig kettős oszlopsorral tagolták, s ezzel a térbeli mélység illúziójának elhitetésére törekedtek. Meglepően hasonlít ez a — nagy tér illúzióját keltő - technikai megoldás a párizsi Saint-Germain-des-Prés templomának XI -XII. századi szentélykialakításához. Nemhiába keresi 231
