Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
A Bakócz-kápolna A XVIII. században lebontott Szent Adalbert-bazilika épület- együtteséből relatív épségben maradt meg a déli oldalkápolna Bakócz Tamás reneszánsz kori kápolnája. A kápolnát a Bazilika felépítésének kezdetekor (1822) Packh János építész ezerhatszáz darabra bontotta szét, s azt utóbb a főtemplom testébe illesztve újra felépítették. Az építkezés 1827-re fejeződött be. Az Esztergom vidéki — süttői, tardosi — vörös márványból faragott s a legtisztább érett itáliai reneszánsz stílust képviselő kápolnát 1506—1511 között Bakócz Tamás érsek saját sírkápolnájaként építtette fel. A kápolna, amelynek mesterét Itália akkor legkiválóbb építőművészei sorából szemelte ki, a régi Szent Adalbert- templom déli oldalához mint önálló építmény csatlakozott. A kápolna oltárát Andrea Ferrucci fiesolei szobrászművész 1519-re készítette el. Az építészeti műremek mesterét Giuliano Sangallo személyében vagy közvetlen munkatársai egyikében találta meg kiváló kutatónk, Balogh Jolán. A toszkánai reneszánsz stílus egyik legszebb emléke ez a kápolna; mintaadó építészeti jelentősége nemcsak Esztergom, de Magyarország határain is túlmegy. Hazai jelentősége azért is fokozott, mert az egyetlen relatíve épségben megmaradt reneszánsz kori monumentális architektúránk. A Bakócz-kápolna történetéhez számos megkapó magyar történeti emlék fűződik. II. Lajos királytól Sobieski Jánosig, Lotharin- giai Károlytól II. Rákóczi Ferenc fejedelemig, Szulejmán török szultántól Kazinczy Ferencig igen sok történeti személyiség megfordult benne; szépségét magyar és idegen egyaránt megcsodálta. Talán ennek is köszönhető, hogy néhány emberábrázolásos szobor kivételével még a török rombolás is megkímélte. Kőpadlója alá 1521-ben temették el Bakócz Tamást. Később, amikor a török korban dzsámi lett, törököket is temettek talajába. A sírokat valószínűleg a török is dúlta, azonban Bakócz Tamás mellkeresztjét s tetemét a XVIII. században mégis megtalálták. Bakócz reneszánsz stílű gyémánt mellkeresztje jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban van. A Bakócz-kápolna elkerülte a Szent Adalbert-bazilika gyászos sorsát, és 1683 után a Várba telepített császári helyőrség imahelye lett. Vörös márvány falaira mind az 1595., mind az 1683. évi felszabadító ostromnak számos magyar és idegen katonája rávéste 223
