Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
Az északi rondellától a dunai bástyák mentén a régi fellegvár gyalogkapujához s annak kaputornyához érkezünk. Régóta felhagyott gyalogkapu ez. Két út vezetett fel hozzá. Egyik a mai Prímási palota (Berényi Zsigmond utca 2.) felől indult, a másik, erős oldalfalak védelmében, a vízparti Veprech-toronyhoz vezetett. Ezt az utóbbi lépcsős gyalogú tat a Várban tanyázó német katonák az újkorban „Katzenstiege” — vagyis Macskalépcső — névvel illették. A gyalogkapu felső védőtornya ma lakóház, a Bazilika sekrestyése lakja; a belőle kivezető kapunyílást az újabb építkezések során elfalazták. Kibontása és megnyitása, valamint a Várhegy nyugati oldalának kertészeti rendezése a jövő városszépítési feladatainak egyike. A gyalogkapu megnyitása látványos és értékes részletekkel gazdagítja majd a Várhegy dunai főnézetét. Az északi rondellától és a gyalogkapu védőtornyától a Bazilika felé haladva a Vár régi kútjához érkezünk. Legutóbb 1974-ben Krach Ernő könnyűbúvár csoportja járta be s mérte fel. A kút 70 méter mély, vízmagassága 10 méter. A kút és a főtemplom északi zárófala között 1957-ben feltártuk az érsekek régi, Árpád-kori palotájának pincéit és alapfalait. Visszatemetésük előtt megállapíthattuk, hogy ez az épület a középkorban rátámaszkodott a várfalakra; belőle, pincéin keresztül kijárat vezetett a bástyákon kívüli hegyoldalra. Az ásatás során megállapíthattuk azt is, hogy az épület dunai homlokzatát már a XVI. századi háborúk elpusztították, s utóbb, amikor újraépítették, az épület nyugati homlokzatát a bástyák nyomvonalánál beljebb emelték fel. Elbúcsúzva a Bazilika mögötti dunai bástyáktól, tekintetünket a Duna-parti várfalak nyomvonalára vetjük. A kis váraljai házak sorában a már többször említett Veprech-torony dunai oldala is figyelmet érdemel: ide falazták be a Szulejmán szultán 1543. évi diadalát hirdető — későbbi — török emléktáblát. A vízparti bástyák a Prímási palota kertfala alatt megszakadnak, de folytatódnak a vízivárosi iskolatömb egyik meghagyott félkörbástyájában, majd dél irányában tovább menve a Kis-Duna-part úgynevezett Mattyasovszky-bástyájában záródnak. Török kori, török kőfaragódíszekkel ékesített, nyolcszög alaprajzú bástya ez, a hajdani Víziváros legdélibb, sok csatát látott záróköve. Részletesebben szólok Esztergom régi erődítéseiről. A Várat védő falrendszer — mármint az, ami abból ma is áll ha más formában is, de már állt a XIII. században. Hiszen részben ezeknek a falaknak köszönhette a fellegvár, hogy 1242-ben ellenállt a tatárok rohamá219