Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
A főkaput gyalogutunk mellett elhagyjuk, s felérünk a Vár fennsíkjára. A régi keleti bástyák, amelyek a főtemplom homlokzata előtt hajdan zárták a hegyet, ma lenn nyugszanak a föld alatt. Északkelet felé, az úgynevezett Szeminárium-kert mellett azonban újra felszínre bukkan a fellegvár régi bástyarendszere. Az északkeleti bástyák a várat észak felől védő északi rondellába vezetnek. Hatalmas, belül a régi vízvezeték aknájával és ágyútermekkel ellátott körbástya ez; feltehetőleg szintén a XV—XVI. század műve. Nemcsak az Esztergom alatt elfutó Dunát, hanem a Garam torkolatát is uralja. A rondella, mint az abból máig levezető vízvezeték aknája s a Dunáig haladó oldalbástyák (cortinák) maradványai mutatják, szorosan összefüggött a Duna-parton álló Víziváros bás- tyarendszerével, így annak északi kulcspontjával, az úgynevezett Veprech-toronnyal, Malom-bástyával, vagy mint a XVI. században mondták, Vízvárral is. Az északi rondella és a Duna-parti Veprech-torony (Berényi Zsigmond utca 20.) észak felől zárta le a várrendszert. A hegyoldal és a Veprech-torony közt állt a Duna menti régi út kapuja; ezt a kaput a régi rajzok szerint előretolt bástyatornyok is védték. Ma már a kapunak csak nyomai láthatók a Berényi Zsigmond utcának a vároldal felé eső végén; a kapuvédő régi bástyatorony teljesen eltűnt. Az északi rondella és a vele várépítészetileg szorosan összefüggő Duna-parti Veprech-torony a Vár Achilles-sarka, legérzékenyebb pontja volt. Az alsó bástyában, a Veprech-toronyban források fakadnak. Ezeknek vizével a félkörbástyán belül hajdan malmot hajtattak, majd pedig a XV. század végén ezekből a forrásokból merítették a vár vízemelő gépezetének, technikai csodaszámba menő vízszivattyújának vizét. (Ézen a XV. századi építésű vízszivattyún kívül a Várhegynek csupán egy kútja volt, nem számítva az esővíz összegyűjtésére szolgáló két ciszternát.) A vízmű — csakúgy, mint Visegrádon, Budán és Nándorfehérvárott — a Vár vérkeringésének szíve és motorja volt. így nem csoda, hogy 1543-ban Szulejmán szultán a Duna-parti Veprech-tornyot foglalta el elsőként, s ezt igen rövidesen követte a Vár feladása. A Veprech-torony belsejében fakadó források vizét a XIX. században megújított s a Várba felvezető vízvezeték még az újkorban is hasznosította.* * A Duna-part egyre omladozó vízivárosi bástyái Magyarországnak immáron utolsó Duna-parti vármaradványai. Helyreállításuk, kibontásuk az esztergomi műemlékvédelmi munkák egyik fontos feladata. 217
