Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
Munkám első részében a láthatatlan Esztergomot, múltját s megsemmisült műemlékeit idéztem fel. A második — kisebb — részben a sajnos megfogyatkozott számú, jelenleg is álló monumentumokat, s a múzeumok, gyűjtemények műtárgyait mutatom be. Várfalak, bástyák, középkori vízművek Az esztergomi Várhegy fennsíkjára manapság két út vezeti fel a vándort. A Bazilika keletre tekintő főhomlokzata előtt a XIX. században, jelentős földmunkával, a hajdani Szent György-hegy talajának áthordásával alakították ki a nagy felvonuló utat. Ez az út a Várhegy fennsíkját a pilismaróti országúihoz fűzi. A Vár régi keleti bástyái eredetileg a mai Bazilika főhomlokzata előtt meredek esésben szakadtak le. A főhomlokzat előtt álló Madonna-szobortól pár méterre északra, a régi bástyafalakban, 1934-ben még megtalálták a bástyák egyik kazamatasorát; ezt azonban betemették. A másik út, amelyen csak gyalogszerrel jutunk a Várba, a Vízivárosból indul el. Ez a gyalogút a Várhegy déli oldalán, szerpentinként vezet a hegyre. Lenn Balassi Bálint bronzszobra áll Dózsa Farkas András alkotása* 1938-ból. A Várhegy középkori útrendszere jelentősen eltért a mai utakétól. A Várnak hajdan, a XIX. századig egyetlen lovas kocsival járható útja volt; ezt zárta a hegy keleti oldalán a kettős oldaltoronnyal védett, felvonóhíddal, csapóráccsal, farkasvermekkel megerősített * Balassi szobrát — különös balettmozdulatával — nem érzem katonaköltőnk monolitikus alakjához méltónak. Az élesebb nyelvűek annak idején „Bob hercegnek” nevezték ezt az alkotást. Helye sem szerencsés: Balassi a Vár északi oldalának rohamánál, a Vízvárnál esett el. 215
