Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom a magyar varosok élén
59. Estei Hippolit esztergomi érsek, majd egri püspök ( fl519) emlékérme szönhetjük — művészek és mesteremberek egész légióját vonzották e tájra. A név szerint is ismert vezető mesterekben már a késő középkori iparos új típusát fedezhetjük fel: a vállalkozó polgárt. A XV. század végi esztergomi érseki udvar gazdasági szervezetét Estei Hippolitnak, a hatéves korában esztergomi érseki székre emelt ferrarai hercegnek, Beatrix királyné unokaöccsének fennmaradt számadáskönyvei szemléltetik. Estei Hippolit idején (1486—97) kétszázötven ember állt az érseki udvar szolgálatában. Fényes ünnepségek zajlottak le ekkor az esztergomi várkastély termeiben, ahol Mátyás király maga is sokszor megfordult. 1486— 89-ben Hippolit javításokat végeztetett a Váron. Ugyanezekben az években építtette fel a gerecsei uradalom Marót nevű falujában (ma Pusztamarót) azt a reneszánsz stílusú érseki nyaralót, vadászlakot, amely 1526 őszén Dobozi Mihály és társai tragédiájának színhelye lett.* Az esztergomi érseki palotában 1490-től 1501-ig, Itáliába való visszatértéig, Hippolit meghívására Mátyás özvegye, Beatrix királyné lakott. Ezért 1497-ben, Beatrix itt-tartózkodása idejére a Hippolit székét utódló Bakócz Tamás a Várhegy északi részén álló régi, Árpád-kori — ekkor átalakított — érseki házába költözött. * Dobozi a törökök elől menekült, amikor lova összerogyott alatta. Hogy a fogságot elkerüljék, feleségét leszúrta, majd szembeszállva a törökökkel, hősi halált halt. 192
