Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom a magyar varosok élén
zati, diplomáciai tevékenysége során tett szert. Zsigmond kancelláriájában sok kiváló képességű, nagy tudású ember gyűlt össze. Itt működött többek között a jeles humanista Pier Paolo Vergerio, aki különösen nagy hatással volt Vitézre. Zsigmond gyakori külföldi tartózkodásai idején megismerkedhetett más nagy múltú, főként a német és cseh kancelláriák munkájával is. Személyes kapcsolatba jutva az itteni hivatalnokokkal, mint például a nagy műveltségű Schlick Gáspár birodalmi alkancellárral, műveltsége új elemekkel gazdagodott.” Maga Zsigmond király és császár 1437-ben, Vitéz javára kibocsátott adománylevelében elmondja: „Vitéz János különös érdemeket szerzett a kancelláriában részben Magyarországon, részben az ország határain kívül nem kevés idő óta teljesített szolgálataival.” Tanácsadója maradt a rövid életű Habsburg Albert királynak is (1437—39), s 1440-ben, mint az ország protonotáriusa (főjegyzője), tagja annak a küldöttségnek, amely Jagelló I. Ulászlót Krakkóból a magyar trónra hívta. 1444- ben, megundorodva az udvari intrikáktól, visszavonult papi szolgálati helyére, Váradra; a váradi káptalan prépostja volt. 1445- ben barátja, Hunyadi János kormányzó javaslatára a váradi püspöki székbe emelkedett. Itt nemcsak pompás könyvtárát gyarapította, s jó muzsikusokkal vette körül magát, de csillagvizsgálót is alapított. Fő gondja azonban — Hunyadi János oldalán — az ország s a délkeleti végek felkészítése volt a török ellen. A török elleni szövetség érdekében már 1445-ben részt vesz a regensburgi birodalmi gyűlésen, agitál, s Fülöp brandenburgi herceget meg is nyeri az ügynek. 1467-ben a nürnbergi birodalmi gyűlésen Mátyás megbízottjaként újra szót emel a törökellenes liga érdekében. 1445 májusában ekként ír — Hunyadi János nevében — a pápához: „Úgy vélem, csak bele kell fognunk újra (a török ellen indítandó háborúba — L.), mert ha elmulasztjuk tovább terjeszteni a kereszténység határait, eddigi eredményeinket is elveszíthetjük . . . Reménykedéssel telve buzdítom, intem, sürgetem és alázatosan kérem Szent felségedet, segítsen és oltalmazzon veszedelmünk eltá- voztatásában . . .” Ettől fogva Vitéz János mind nagyobb szerepet játszik az ország életében: a kormányzó fontos küldetésekkel bízza meg. Mint a 187
