Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

Ezeket az épületeket utóbb a török is használta. A török kor után jó időre a császári helyőrség tisztjei s legénysége lakta; XVIII. századi állapotukról az említett Villányi-féle mű tájékoztat Krey térképe alapján.

A Várhegy déli végén álló királyi (majd 1249 óta érseki) palotáról s csatlakozó épületrészeiről munkám második részében, mint romjaiban még álló, tehát látható monumentumokról emlékezem meg.

A Víziváros (vagy Németváros)

A Vár után lássuk most —jórészben Prokopp Gyula újabb kutatásai nyomán — az 1239 óta érseki tulajdonú Víziváros (a XIV. században Németváros) néhány történeti adatát.

IV. Béla király az 1239. szeptember 29-én kelt oklevelében adott engedélyt a francia származású Limogesi Róbert érseknek (1226—39) arra, hogy a Vár és a Várban lévő érseki ház alatt, a Várhegy tövében fakadó és a Kis-Dunába ömlő hévíztől az akkor Veprech-toronynak nevezett vízitoronyig terjedő részen, a szolgálatában álló népesség számára várost telepítsen. A hőforrás máig sem apadt ki, a torony maradványai is megvannak, csak a Veprech név merült feledésbe.

Róbert érsek néhány héttel az oklevél kelte után (1239. november 2-án) meghalt. Közvetlen utódai alatt a tatárveszedelem híre, majd szörnyű pusztítása bénította meg az országot. A tatárjáráskor, bandériuma élén, a Víziváros alapítójának, Limogesi Róbert érseknek utóda, Mátyás esztergomi érsek is hősi halált halt. Valószínű tehát, hogy a Víziváros betelepítése legkorábban csak Vancsa István érsek, az első magyar bíboros idejében (1243—54) kezdődhetett meg.

Az Árpád-ház férfiágának kihaltát követő trónviszály, amelynek során Vencel cseh király katonái a székesegyházat is feldúlták, bizonyára nyomot hagyott a Vízivárosban is. A Telegdi Csanád érsek (1330—49) újjáépítő munkásságát elbeszélő krónika szerint a székesegyház helyreállításán és a Vár megerősítésén kívül a Vízivárosra is gondja volt az érseknek: erős fallal és tornyokkal vette körül, és több templomot is építtetett, gazdagon felszerelve azokat.

A középkori Víziváros két templomának csak a helyét ismerjük. Az egyik a mai plébániaház (Berényi Zsigmond utca 3.) telke.

107