Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

ekkor készíti el Peter Vischer a főtemplom sárgaréz lettnerét, a szentélyrekesztő korlátot.

1542-ben a Széptemplomot még teljes középkori fényében látja Karlovitz Kristóf utazó; megdöbbenti a főoltár s a kórus szépsége, a faragványok pompája.

Az egykorú leírásokból úgy tűnik, a nyugati katedrálisok közül

amelyek állnak — tömegében a Szent Adalbert és Nagyboldogasszonynak szentelt bazilika a tournai-i székesegyház várszerűen zárt külső tömegéhez lehetett hasonló! A székesegyház belsejét öt pár kőpillér osztotta három hajóra. A főhajó szentélye kívül-belül félköríves alaprajzban záródott. Az oldalhajók szentélyei belül félkörívesek voltak, külső felületük azonban négyzetes szentélyzáródással simult a templom testéhez. Az oldalhajók szentélyei így kívül optikailag hangsúlytalanok maradtak. A templom várszerű blokkjának látványát csak fokozta négy saroktorony. Ezek azonban csak az első emelet felett emelkedtek ki a hossz-négyszögű, tégla alakú épületből.

1

VÁROSI KÖNYVTÁR ESZTERGOM

99