Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Bevezetés

1820-ban tért vissza ide. Ez az oka, hogy Esztergomból jószerivel hiányzik a barokk építészet, így mind az esztergomvári monumentális egyházi építkezések alkotásainak, mind pedig a város szebb házainak zöme ma már csak klasszicista és romantikus műemlékeink számát gazdagítja.

A XIX. század ismét kimagasló korszak e város életében. Ekkor válik Esztergom — csakúgy, mint a középkorban - újra jellegzetes iskolavárossá. Visszakerül s méltó helyet kap az egyházi kincstár, a könyvtár, a levéltár. Majd 1875-ben, amikor Simor János bíboros érsek megalapítja az — utóbb Ipolyi Arnold sokrétű gyűjteményanyagával is gazdagodó — Keresztény Múzeumot, Esztergom máig legjelentősebb vidéki múzeumi városunkká válik.

*

Munkám Esztergom középkori múltjáról s e város gyűjteményeinek középkori emlékeiről szól. Előbb a láthatatlan múltat mutatom be, az elpusztított Esztergomot, s utóbb a látható jelent, a középkor ma is megtekinthető emlékeit.