Zádori Ev. János: Pázmány Péter szobra Esztergomban (1883)

Ko

III

\

PÁZMÁNY PÉTER SZOBRA.

I. Panaszt Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek született 1570. okt. 4. Ös, nemes családja Kálvin felekezetének volt hive. Mig a kalvinismus kor- látlan hatalommal pompázott, azalatt a katholicis- mus Mózese ismeretlenül növekedett közelükben. Tizenhárom éves korában szülei Kolosvárra küldték bővebb kiképeztetés végett, hol a jezsuiták hires tanintézetében, nagy számban gyülekeztek nem csak Erdély, hanem a magyar részeknek ifjai. Hihetőleg már N.-Váradon lett katholikus, liol Szántó jezsuita tanitott. Az bizonyos, hogy 1587. tizenhét éves korában a jezsuita rendbe lépett. Az ujoncz évekre Krakkóba küldöttek, két év múlva a bécsi collegiumba, utóbb Rómába, hol a hittanban Vas- quez és Valencia voltak tanárai. Itt tudorrá avattatván föl, 1597. Grátzban tanár lett, hol még 1607-ben is mint hittanár működött. De eközben mint hittérítő Magyarországban is prédikált, mert 1601. Kassán találjuk. A. protestantismus, mely a nemzetet lelkiismeretűben szakasztottá ketté, hatalma tetőpontján delelt, s főleg Kassa volt bevehetetlen vára. Ott lépett föl először. 1603. Nyitrán nagyhatású beszédeket tartott, melyeket — Káldi szerint — a hi vek nagy vigasztalással, a pártosok álmélkodással hallgattak. Ugyanakkor megtérítette Forgách Mik1*