Zádori Ev. János: Pázmány Péter szobra Esztergomban (1883)

Voltak ugyan elegen. kik hirdették az igét s kik a protestánsokkal való vitákban helyt állottak, mint Veresmarty, Vásárhelyi Dániel, Sámbár Mátyás, Kiss Imre stb. de Pázmány színvonalára egy sem emelkedett, az ő müvei nyomán nem támadt szónok, kit utánna legott megnevezni lehetne.

Midőn, félszázad múlva (1(196.) föllépett Illyés András, csak mint a hanyatlás hőse timdöklik, mert habár törekvéseitől, tevékeny lelkesedésétől a bámulatot megvonni nem lehet, prédikáezióiban nincsen se mélység, sem erő. Ritka az irodalmak történetében oly időszak, mely a megelőzőtől oly élesen különböznék, mint Pázmány és Illyés. Fgyéb- iránt ugyanez történt a művészetben, mert Raphael közvetlen utódjaiban szintén közönséges mesterkéltség foglal helyet (maniéristes.) Toldy is mondja, hogy „hitszónoklatunk s általában prózánk sülye- désének kiáltó jelét adja.“ A XVIIl. század hajnalán és delén egyetemesen uralkodott a rococo modor az ékesszólásban. Valamint a szobrászát és festészet a külsőség hajlitásával, a tagok fintorával hatni remélt, épen úgy a szónoklat, a külsőség, vagyis a betű bálványozásába siilyedt. Mennél hosszabb mondatot, mennél keresettebb szót kigondolhatott, mennél inkább bővitette az ösztövér gondolat kifejezésére való szólamokat, annál jelesebb szónoknak nézetett. Vajmi sokszor határozott Ízléstelenség is ömlik cl müveiken. És igy Pázmány hatása bármilyen nagy volt a szószéken és az életben, a szónokirodalomban, kevés; mert nem támadtak kiken viszfénylett volna lángelméje.

111. Meghalt Pozsonyban 1637. maré. 19. s eltemettetett a székesegyházi szentély sírboltjában. Ind Knauz Nándor feltalálta sóját (Religio 1859. II. 23.) h/zeri alkalommal a latin gyászbeszédet Szelepesényi (iyörgy észt. kanonok tartotta a magyart Forró György jézusrendi tag, s nagyszombati