Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

van a szűkebb végen nyakidom (kéménycső), ak­kor az áramlás folyamatos, ha pedig nincs, akkor a gúla belső falai mentén turbulenciák gyengítik a kiáramlást (itt történetesen a hőét és füstét).77 Meyerpeck említett metszete erőteljes sipkát mu­tat. Látunk még ezen a metszeten egy szinttel fel­jebb indítva még egy kürtőt, amely szintén kony­hát jelez, de ennek maradványai nincsenek meg.78 Azonban a már ismertetett, 15. századi földszinti konyhát (az udvar szintjét nézve)a maradványok alapján jobban meg tudjuk ismerni. Ezeknek a konyháknak az első látványos eleme a kéménykürtő, amelynek megjelenése közel négyzet alaprajzra emelt álboltozatos gúla (pira- midális) kürtő. A kürtő testét képező álboltozatot Esztergomban lépcsősen kiugró sárgás téglából álló falazással képezték ki (98. kép).79 Az álbolto­zat a körkörösen záruló soraiban keletkezett gyű­rűfeszültség révén nem omlik be, építés közben csak a legfelső sort kellett rögzíteni.80 A forró füst áramlása miatt előnyös, ha a belső felület sima ki­képzésű. A lépcsőzetesen redőzött álboltozat va­kolás révén válhatott ilyenné. Esztergomban a megtalált téglákon erős, reves koromréteg volt. Ez azt jelenti, hogy csupaszon is füstöltek benne, de ez nem zárja ki egy korábbi habarcsos simítás létét.81 A gúla idom felső vége a másik fontos eleme a kürtőépítményeknek. Erről legtöbbször csak fel­tevéseink lehetnek, így vagyunk itt Esztergomban is. Az analógiák vizsgálata alsó-ausztriai, csehor­szági várakban alacsony lanternáktól (Burg Agg- stein, Krivoklát ábrázolásain, 99. kép) a magas csőszerű kéményekig (Mollenburg, Roupov) sok­féle változatot mutatnak (100. kép). Az esztergo­mi kürtőket rövid nyakkal és rusztikus fedkőszerű tetővel zárja Meyerpeck metszete. Ettől a valóság más is lehetett, mivel egyetlen ábrázolás még nem elégséges támpont, ezen kívül az ábrázolás célja e részlet esetében nem feltétlenül a hűség volt. A füstkivezetés nem oldalsó nyíláson, hanem felül, valószínűleg középen lehetett. Igazi, nagyméretű és majdnem egészében fenn­maradt piramidális kéménykürtőnk a somlói vár palotarészében, a belső udvar épületeinek egyiké­ben áll ma is, romlás előtti állapotban (101. kép). Pedig így egészében unikális emlék Magyarorszá­gon! A konyha itt négyszögű, de kissé torzult, romboid alaprajzzal, a gúla formája viszont nyolc­szögű. Az átmenetet a konyhahelyiség sarkain lé­vő tölcsérboltozatok képezik (102. kép). A tölcsérboltozat mint építészeti alapforma, bi­zánci, keleti megoldás, de nincs okunk feltételez­ni, hogy itt keleti befolyás érvényesült volna. A Vörös márvány kőlemezek, amelyek a rekonstrukcióig a palotaudvaron hevertek. A kutatás kiderítette, hogy ezek egykor a dunai függőfolyosó padozatát képezték A palota dunai függőfolyosóját alátámasztó konzolkövek, átmeneti elhelyezésben 98. kép. A Regensburg, Krebgasse 6. sz. házban feltárt középkori konyhakürtő (Heike Fastje kutatása, Bajor Műemlékhivatal). A kürtő álboltozatos szerkezete megegyezik az esztergomiéval 57

Next

/
Thumbnails
Contents