Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
89. kép. Krey 1756-ból való Esztergomról készített igen pontos térképének részlete. Alul a vár alatti lejtőn kikere- kedés helye látható, amelyet Vitéz János kerek tornyának véltek. A kerek terület eléggé kicsiny; és igazából semmiféle falon kívüli összeköttetése nem volt a palotával amelyet az eddigi művészettörténet-írás nehezen tudott elfogadni, hiszen nem álltak rendelkezésre megfelelő' kutatási eredmények és elemzések. Bonfini megértésével, a függőkért helyének elemzésével tovább tudunk lépni. A leírás említ egy tornyot is, amelyben az érsek szívesen tartózkodott. A torony a helyes szövegértelmezés (inter urtunque - vonatkozó névmás) nyomán a fürdő és a kert (vagy kertek) között van, amely valódi helye a Fehér-toronynak, vagyis a román kori lakótoronynak. Mint kiderül, ennek felső szintjét Vitéz érsek átépíttette, vagy újonnan alakította ki. A kilátás a mai csonka magasságú toronyból is pazar. Akkoriban minden valószínűség szerint - mint a múlt században is - kertek voltak a Szigeten, esetleg kertszerűen gondozták a nyugati várlejtőt is, amely régészetileg igazoltan lépcsőzetesen teraszos kialakítású volt. A toronyból tehát nem a függőkertre néztek rá. Két kertről van szó: belsőről és külsőről. A belső ún. függőkért és a külső kertek nem azonosak. Helyesen feltételezte Horváth István, hogy az egykori lakótoronyban és nem külön toronyban rendezte be Vitéz a csillagdáját, és szívesen tartózkodott benne (89. kép). A belső kert ugyan kicsiny volt, de tartalmazta mindazokat a fontos elemeket, amelyek egy humanista főúrnak illett megalkotni. A függőkért a humanista rezidencia tartozéka volt, mint ezt az urbinói hercegi palota példázza. Kertünk déltől késő délutánig napot kapott, és a széltől védett volt. A Lipót-bástyaként ismert lakótorony keleti oldali nézete a várat övező erődrendszer falával 50
