Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
A nagytermet valaha látványos, alakos freskók gazdagították: a magyar királyok és a szkíta elődök életnagyságú képeit „írták a falra”, ahogy Heltai krónikája - Bonfini szövegére támaszkodva - fogalmaz. Az 1595 előtti, török kori követjárásban résztvevő szemtanúk is elismeréssel szólnak a nagyméretű, alakos falképekről, és megjegyzik, hogy a törökök a szemeket, az arcokat kikaparták, vagy átmeszelték. A falképek az idők során teljesen eltűntek, ezért csak különféle analóg eseteket tanulmányozva alkothatunk képet egykori pompájukról. A festészeti program: a királyok vagy nagy emberek ábrázolása nem ismeretlen. A soffianói Villa Carducci „Híres emberek” termében az egész alakos álló figurákat festett pilaszterek sorolják építészeti rendbe, akárcsak az erények freskójánál láthatjuk (73. kép). Az említett frankfurti Kaiser- saalban is a német fejedelmek, császárok képei voltak a falra festve, minden felújítás során megmegújítva a kortársak ízlése szerint, amelyről a mai császárgaléria romantikus fali pannói adnak hírt. Az esztergomi nagyteremnél mintegy 90 évvel később hasonló galériát láthatunk a tiroli Ambras-i kastély külön épült lovagtermében, mint az ilyen humanista képprogramoknak az utócsengését. A Szibillák kápolnája A korabeli leírások megemlékeznek a nagyteremhez kapcsolódó Szibillák kápolnájáról.61 A kápolna a nevét a benne látott ábrázolásokról kapta, amely szerint a falakon az Üdvözítőről prófétáló szibillák is meg voltak festve, míg a boltozaton szentek és a megfeszített Krisztus képét látták. A források a Szibillák kápolnáját az ásatások idején egyidejűleg feltárt falképek alapján a várkápolnával azonosították. Prokopp Mária egyértelműen meghatározta a várkápolna festészeti programját, amelyben próféták, szibillák nem szerepelnek (74. kép).62 A próféták és a szibillák ábrázolása humanista terekben, a quattrocento egyházi épületeiben nem idegen, mint azt pl. a Rimini-beli Tempio Malatestiano oldalkápolnája domborművein láthatjuk. Eddig nem hangsúlyozott példa a sienai dóm padozatán a berakásos és bekarcolt technikával ábrázott alakok közül Samia szibilla ábrázolása, amelynek művészi kivitelét Matteo di Gio- vanninak tulajdonítják (1450 körül). Az alak mozdulatának és ruházatának jellege nagyon hasonló az erények figuráihoz (75. kép). Ez bátorít arra, hogy ahhoz a művészeti alkotókörhöz illő falképe72. kép. Az udvari homlokzat a millenniumi helyreállítás után. A belülről már feltárt ablakfülkékbe a gótikus, szárköves ablakokat érzékeltető modern acélszerkezet került 73. kép. Soffiano, villa Carducci: „Híres emberek” terme (Heydenreich, 1972 után) 74. kép. A Szibillák kápolnájának helye a palotaegyüttesben (alaprajzi kijelöléssel) 43
