Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
Architekturális megfontolások is az ívelt famennyezet mellett szólnak, a sík mennyezet nagyon nyomott teret eredményezett volna, és a következőkben kifejtett szerkezeti megoldási lehetőségek sem kedveznek ennek a lehetséges változatnak. Szerkezetileg a nagyméretű terek fedésére alkalmazott íves famennyezet kétféle lehet: nyeregtetős fedélszékkel egyesített, vagy ívesre hajlított szarugerendákból képzett. Az utóbbi csak Itáliában fordul elő nagy fesztávon, nem is támaszkodik rá tetőszék, hanem külsőben is íves (ezért ólomlemez héjalásúak), miként ezt Padovában az említett il Salone, és a vicenzai Bazilika késő középkori magépületét képező terem lefedése mutatja. A hazai gyakorlatban elterjedt szerkezeti megoldás a nyeregtető torokgerendája, dúcai, könyökfái által kialakított sokszögformából adódik. Félkör vagy csúcsív vezérgörbe alakítható ki a megfelelő gerendák ívesre faragásával, illetve kismérvű hajlításával vagy segédfák betéteiével.52 E nyers szerkezeti főállások sorozata optikailag is íves mennyezetű terem hatását keltik (Poitiers, várkastély; Den Haag, Városháza; Lübeck, Heilig Geist Spital), de bedeszkázásukkal egyöntetűvé vált a belső tér megjelenése (Párizs, Avignon, Rouen, Köln, Nürnberg). Az efféle szerkezet a 13. század egyházi építkezéseitől indul ki és halad a reprezentációs világi építészetben, a városházákban, palotákban való alkalmazása felé.53 Legnagyobb hatású volt a párizsi Palais kéthajós nagyterme (ennek mintájára a Blois-i lovagterem) és az avignoni pápai palota egyterű Grand Tinel-je (57-58. kép). Zsigmond király - ezeket a híres rezidenciákat megtekintvén - felhasználta a nagy budai palota koncepciójában. A királyi építkezés Budán természetszerűen hatással volt a főurakra, így Vaj- dahunyadon a Hunyadiakra, Esztergom esetében az érsekre is. Ma legjobban Esztergom kutatható és értékelhető, és elmondhatjuk, hogy a Bonfini által Vitéz Jánosnak tulajdonított palota a korabeli építőművészet élvonalába tartozott (59. kép). Az esztergomi nagyterem belső képét hasonlónak képzeljük el, mint a Callot metszetén látható hercegi palota nagytermét, Nancyban (60. kép).5i A nagyterem mellett a másik jellegzetes rész a függőfolyosó, amelyet helytelenül loggiának is neveznek. Ez a nagyteremből nyílott. Három íves ajtón keresztül volt kapcsolat a metszetek tanúsága szerint, miként Vajdahunyadon, mint az alaprajzi elrendezés szempontjából közeli analógián.55 A folyosó (Bonfini szavával: „ambulacro”) célja, hogy le-föl sétálás közben kis csoportokban lehes57. kép. A párizsi Palais nagyterme Androuet du Cerceau metszetén. A kéthajós teret két fadonga fedi. Ma már nem látható, mert teljesen átépítették, de a kéthajós tér megmaradt 58. kép. Az avignoni pápai palota nagyterme a konklávék színhelye, a Grand Tinel ^ ílflTf—■ 1 ' ‘ r rt\ L JLUj^BeiÍL L 59. kép. A nagyterem belső terének rekonstrukciója. Hatalmas kazettás dongamennyezet borul a tér fölé, amelyet fenn három nagy ablak világít be. A déli fal előtt feltételezett zenészkarzat látható 37
