Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
egyesítése jött létre. Az ilyen építészeti kompozíció nem képzelhető el más nagy rezidenciák, francia kastélyok, német városházák, itáliai salonék és a magyar királyi székhely, Buda mintaképei nélkül.41 A híres budai Zsigmond-palota elméleti kutatása és a korabeli európai építészeti környezetbe helyezése nélkül nem tudjuk a 15. században kiteljesedett esztergomi érseki palotát sem igazán értékelni. Az a nagyszerű, hogy Esztergomban még kutathatók a részletek, mert az egykori épület fele eredeti mivoltában fennáll, míg Budán a nagy palota építészetileg szinte teljesen elpusztult. Hivatkoztunk írott forrásokra, amelyek sokat elárulnak, de sajnos mégis szűkszavúak. A források közé nemcsak az írottakat, hanem a rajzoltakat is besoroljuk. Ezek közül is csak azokat emeljük ki, amelyek tudásunk szerint jól használhatóak, illetve eredeti információt adnak az egykori Vitéz-palotáról. Az esztergomi nagyteremről ismert, fantasztikusnak tűnő, egykorú leírásokat Horváth István régészeti kutatásai igazolták (50. kép). Az egykori nagyterem maradványait a barokk korban kiképzett kaszárnya nyers épülete rejti, melyből az 1999-2000-ben történt rekonstrukciójáig semmi sem volt látható A középkori romokba a török háborúk után 1820-ig betelepült az osztrák garnizon kaszárnyája, így ragadt rá a kaszárnya elnevezés.42 A millenniumi múzeumi bemutatás a kaszárnya belső terében igyekszik érzékeltetni valamit a késő középkori palota - a román kori építmény méreteivel egyező - reprezentációs terének hatásából: a nagyterem padlószintjét az ablakok előtti konzoljárda érzékeltetné, az egykori, sajnos csak kortárs leíróktól ismert falfestészeti programot, a királygalériát pedig nagymérető barokk történelmi királyképek jelzik. A mai palotatér felé néz a kis román palota 50. kép. Az esztergomi palota 15. századi Dunára nézi) homlokzata. Rekonstrukciós változat, a raszteres ábrázolás a megmaradt részeket mutatja szép kváderkő-falazásos külső homlokzata egy kapuval és román kisablakkal, amely a megépítése után mintegy 25-30 éven belül belső térre nézővé lett. Ugyanis a nyugati fallal párhuzamosan a 12. század végén (vagy a 13. század legelején) hosszú, egytraktusos palotaszárnyat építtettek be, amelynek egy mélyített szintje, meg egy földszintje volt és még egy emelete is kellett, hogy legyen. A palota megjelenése és a magánlakosztályokkal, kápolnával való kapcsolata a német Stauf-ko- ri palotákat, Pfalzokat idézte. A mélyföldszinten a raktárak résablakai húzódtak, széles falban kialakítva. A fal vállára ültek a földszint födémgerendái, és a felmenő falban a nyilvánvalóan többosztású ablakoknak éppen csak a nyílás szélességét mutató nyomai vannak meg.43 A mélyített szinthez az udvarról két külső lépcső vezetett le, amelyeket valamiféle lépcsőtoronyba vagy inkább csak előlépcső-építménybe foglalhattak,44 és ugyaninnen felfelé is indult lépcső. A két udvari lépcsőblokk közül az északi az eredeti állapotból sokat megőrzött, a lefelé vezető „pincelépcső” pofafalain dongaboltozat válla olvasható le.45 A román kori egytraktusos, hosszanti palotának sík fafödéméi voltak, majd később a földszint boltozatot kapott, és így vált magasföldszintté. A kis román palota kapuja is még átjáróként működhetett a síkfödémes korszak idején. A hosszú palotának volt egy előzmény épületrésze, amelyet magába foglalt a kiépítés során. Ez az ún. őrszoba és börtön-helyiségcsoport, amelyhez dél felé még egy kis terem csatlakozott egy ,,E’ alakú épületrészt alkotva. Az ablakok ma is észlelhető külső-belső viszonyából, a belső térbe került lábazatokból, és a kaszárnya terében látható sarok-armírozást imitáló épületfestés maradványából következtethetünk erre az ,,E’ alakú külön álló épületre, amely közel egykorú volt a kis román palotával (a 12. század utolsó harmadából). Ezt és a kis román palotát összekötő épületszárnyként létesült a hosszanti palotaszárny. Ennek a hosszú, a Stauf-kori német Pfalzot idéző épületszárny megépítése után, egy-két évtizeden belül a Duna felőli lejtőre két helyiséget toldották, amelyek a későbbi, 15. századi palotabővítés előzményei voltak. A két terem kétszintes volt, a két helyiség közti emeleti átjárónyílás szabatosan meghatározza a padozat járószintjét a hosz- szanti román kori palotaszárny első periódusának sík födémével együttesen használható szinten. A toldalékrész északi termének egy tágas északi ablaka, a déli termének egy résablaka volt dél felé, de mellette egy ajtónyílás is van.46 A dunai homlokzat nyílásait nem ismerjük a későbbi falvastagí34
