Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

egyesítése jött létre. Az ilyen építészeti kompozí­ció nem képzelhető el más nagy rezidenciák, fran­cia kastélyok, német városházák, itáliai salonék és a magyar királyi székhely, Buda mintaképei nélkül.41 A híres budai Zsigmond-palota elméleti kutatá­sa és a korabeli európai építészeti környezetbe he­lyezése nélkül nem tudjuk a 15. században kitelje­sedett esztergomi érseki palotát sem igazán érté­kelni. Az a nagyszerű, hogy Esztergomban még kutathatók a részletek, mert az egykori épület fele eredeti mivoltában fennáll, míg Budán a nagy pa­lota építészetileg szinte teljesen elpusztult. Hivatkoztunk írott forrásokra, amelyek sokat elárulnak, de sajnos mégis szűkszavúak. A forrá­sok közé nemcsak az írottakat, hanem a rajzolta­kat is besoroljuk. Ezek közül is csak azokat emel­jük ki, amelyek tudásunk szerint jól használható­ak, illetve eredeti információt adnak az egykori Vitéz-palotáról. Az esztergomi nagyteremről ismert, fantaszti­kusnak tűnő, egykorú leírásokat Horváth István régészeti kutatásai igazolták (50. kép). Az egykori nagyterem maradványait a barokk korban kiképzett kaszárnya nyers épülete rejti, melyből az 1999-2000-ben történt rekonstrukció­jáig semmi sem volt látható A középkori romokba a török háborúk után 1820-ig betelepült az oszt­rák garnizon kaszárnyája, így ragadt rá a kaszár­nya elnevezés.42 A millenniumi múzeumi bemuta­tás a kaszárnya belső terében igyekszik érzékeltet­ni valamit a késő középkori palota - a román ko­ri építmény méreteivel egyező - reprezentációs terének hatásából: a nagyterem padlószintjét az ablakok előtti konzoljárda érzékeltetné, az egyko­ri, sajnos csak kortárs leíróktól ismert falfestésze­ti programot, a királygalériát pedig nagymérető barokk történelmi királyképek jelzik. A mai palotatér felé néz a kis román palota 50. kép. Az esztergomi palota 15. századi Dunára nézi) homlokzata. Rekonstrukciós változat, a raszteres ábrázo­lás a megmaradt részeket mutatja szép kváderkő-falazásos külső homlokzata egy ka­puval és román kisablakkal, amely a megépítése után mintegy 25-30 éven belül belső térre nézővé lett. Ugyanis a nyugati fallal párhuzamosan a 12. század végén (vagy a 13. század legelején) hosszú, egytraktusos palotaszárnyat építtettek be, amely­nek egy mélyített szintje, meg egy földszintje volt és még egy emelete is kellett, hogy legyen. A palota megjelenése és a magánlakosztályok­kal, kápolnával való kapcsolata a német Stauf-ko- ri palotákat, Pfalzokat idézte. A mélyföldszinten a raktárak résablakai húzódtak, széles falban kiala­kítva. A fal vállára ültek a földszint födémgeren­dái, és a felmenő falban a nyilvánvalóan többosz­tású ablakoknak éppen csak a nyílás szélességét mutató nyomai vannak meg.43 A mélyített szint­hez az udvarról két külső lépcső vezetett le, ame­lyeket valamiféle lépcsőtoronyba vagy inkább csak előlépcső-építménybe foglalhattak,44 és ugyaninnen felfelé is indult lépcső. A két udvari lépcsőblokk közül az északi az eredeti állapotból sokat megőrzött, a lefelé vezető „pincelépcső” po­fafalain dongaboltozat válla olvasható le.45 A román kori egytraktusos, hosszanti palotának sík fafödéméi voltak, majd később a földszint bol­tozatot kapott, és így vált magasföldszintté. A kis román palota kapuja is még átjáróként működhe­tett a síkfödémes korszak idején. A hosszú palotának volt egy előzmény épületré­sze, amelyet magába foglalt a kiépítés során. Ez az ún. őrszoba és börtön-helyiségcsoport, amelyhez dél felé még egy kis terem csatlakozott egy ,,E’ alakú épületrészt alkotva. Az ablakok ma is észlel­hető külső-belső viszonyából, a belső térbe került lábazatokból, és a kaszárnya terében látható sarok-armírozást imitáló épületfestés maradvá­nyából következtethetünk erre az ,,E’ alakú külön álló épületre, amely közel egykorú volt a kis ro­mán palotával (a 12. század utolsó harmadából). Ezt és a kis román palotát összekötő épület­szárnyként létesült a hosszanti palotaszárny. Ennek a hosszú, a Stauf-kori német Pfalzot idé­ző épületszárny megépítése után, egy-két évtize­den belül a Duna felőli lejtőre két helyiséget tol­dották, amelyek a későbbi, 15. századi palotabőví­tés előzményei voltak. A két terem kétszintes volt, a két helyiség közti emeleti átjárónyílás szabato­san meghatározza a padozat járószintjét a hosz- szanti román kori palotaszárny első periódusának sík födémével együttesen használható szinten. A toldalékrész északi termének egy tágas északi ab­laka, a déli termének egy résablaka volt dél felé, de mellette egy ajtónyílás is van.46 A dunai hom­lokzat nyílásait nem ismerjük a későbbi falvastagí­34

Next

/
Thumbnails
Contents