Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
keletkezése előtti motívum és tartalom felélesztése III. Béla király idejében. A másik jelentős falfestészeti emlék a kápolnában egyértelműen 14. századi, és az itáliai művészethez köthető.33 Az építészeti részletképzés egyik legérdekesebb darabjának, a bélletes kapuzat melletti küllős kerekablaknak újabb kőrestaurátori vizsgálata vált szükségessé a millenniumi helyreállításhoz kapcsolódóan (47. kép). Annak idején a 30-as években meglehetősen sietősen kellett elkészíteni a kődarabok összerakását, és a kőművesekkel végeztetett kiviteli munkával nem voltak elégedettek. Nem voltak helyükön a körablak egyes részei, mint ahogy a bélletes köveket is keverten építették be. A millenniumi munkákat megelőző kutatási és restaurátori munka során a körablakot ismét szétszedték. Az állagvédelem után, alapos vizsgálattal megállapítva az eredeti szerkesztési koncepciót, arra jutottak, hogy az ablak kő elemeiben a különféle szférákban a fehér és vörös színek váltakoztak. Ez teljesen megfelel a kortárs esztergomi várban lévő Szent Adalbert székesegyházból jól ismert Porta Speciosa színkompozíciójának, így a királyi hatalom méltóságát kifejezve, a 12. század végi királyi építkezések művészi egységét bizonyítjaA kápolna kapuja előtt a 15. századi járószintemelés eltakarta a lábazatokat, és a felmenő lépcső induló foka is ehhez a nívóhoz igazodott. Ezt a padozatot 1935-ben elbontották, vele a kőlépcsőt is.34 Majd ezután a kőlépcsőt kétszer visszaépítették még Luxék idejében, azután az egészet 1983-ban teljesen kicserélték, és kemény mészkőből újjáépítették, de megtartották az eredeti budai márgából faragott fokokat. Csupán a lejtésviszonyokon változtattak annak érdekében, hogy a kápolna kapuzatának román kori kőlábazatát ne takarják túlságosan az induló lépcsőfokok. így is marad egy hózug a román kori lábazat és a lépcsőfok között. Az 1934-1938. évi építészeti rekonstrukció alapos vizsgálatára a körablak kivételével eddig még nem került sor. A kápolna padozata alatti résznek ma Várnai Dezső által konstruált vasbeton lemez szerkezetű födémje van.35 Az alatta levő helyiség tehát mesterséges, mivel az archív anyagok (Várnai felmérései és a fotók) nem mutatnak födémen, vagyis tartószerkezeten nyugvó kápolnapadozatot. így nem lehet beszélni a más (német) királyi házakban tapasztalható kettős kápolnáról (Nürnberg, Mainz, a csehországi Cheb, Eger példáihoz hasonlóan). Az ásatási jelentések is azt igazolják, hogy mesterségesen kiemelt terű, újonnan létrehozott helyiségről van szó. A kis udvar felől külön vágtak bejáratot, és a bevilágítás céljából egy falrepedés mentén résablakot képeztek ki 1935-ben.36 A feltáráskor a szentély falának padló feletti része leomlott állapotban volt, ezt az ásatást követő helyreállításkor építették fel téglából (48. kép). A szentélyben levő ablakok elhelyezése csak közelítően pontos. Az ablakok alakja a megtalált kőtöredékek felhasználásával az elérhető legnagyobb hitelességgel készült, jóllehet a magasságuk, mellvédszintjük pontos ismerete nélkül. A szentélyben levő páros oszloplábazatok elhelyezésének kikísérletezését gipszmodellek segítségével végezte Lux Géza és Várnai Dezső.37 A szentély kettős oszlopokkal körülvett kialakítása bizonyára a legjobb tudással készült, de ebből a rekonstrukcióból építészettörténeti stílusjegyekre következtetéseket levonni nem szabad, legalábbis mindaddig, míg a helyreállítás alapos elemzése meg nem történik.38 A kápolna terében, a „hajójában” levő késő ro48. kép. A kápolna szentélyének kiegészítése téglafalazással 31
