Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
37. kép. A stúdióidban ábrázolt loggia architektúrájának térbeli megjelenítése egy 16. század eleji urbinói majolikatálon (Atterbury-Thrap, Régiségek kis enciklopédiája. Budapest, 1995) hoz köthetők, amint ezt majd a vízellátás témájánál tárgyaljuk. Nemcsak az erények allegóriái és építészeti keretezése volt reneszánsz ízlésű, hanem a szomszé38. kép. A studiolo belsejének teljes hatású, grafikai rekonstrukciója a falfestészeti programmal (Várnai Dezső és Prokopp Mária ikonográfiái rekonstrukciói szerint) dós helyiségek, átjárószakaszok dísztőfestése is. A Beatrix-terem felé vezető átjáró boltozatát rozet- tákkal dísztett kazettás mennyezet ábrázolása borítja, és a tér egyöntetű „átáramlása” érdekében levésték a 12. századi kapu szárkövét, de szerencsére a román kori bélletes részt nem sértették meg. Természetes tehát, hogy a dolgozószobát a humanista ismeretek tükrözésével alkották újjá a 15. században Vitéz érsek idején (38. kép). A studiolo ikonográfiái programjának, a keletkezés szellemi hátterének elemzése hozzájárul ahhoz, hogy felismerhessük a helyiség újjáformálá- sának nagyszerűségét. Prokopp Mária 1990-ben késztett tanulmányait idézzük:24 A Vitéz-stúdió oldalfalait a négy erényt ábrázoló freskókhoz hasonlóan, festett loggiás architektúrafestés dísztette körös-körül. Az árkádívek alatt, a négy erény allegóriájával rokon, álló alakok kaphattak helyet a következő rendben: Az északi falon, a kiegészítendő falfelületen ugyancsak négy allegorikus nőalak állhatott: Sapientia, Concordia, Pax és Magnanimitas, a keleti falon, az ablak két oldalán: Fides, Caritas, a déli fal keleti szélén a Spes, majd díszes kapuzat után a festett árkádívben 6, és a nyugati falon további 3 alak volt látható, akik Vitéz János levelei és könyvei alapján az érsek legfőbb példaképei voltak a teológia, a filozófia, a történet- és természettudományok és a költészet területén. Feltételezéseink szerint a következők: Arisztotelész, a niko- makhoszi Etika szerzője, Szent Ágoston, a De moribus szerzője, akik az erényábrázolások fő tartalmi forrásai voltak. Majd Szent Jeromos, Albertus Magnus, Dante, Livius következtek. A nyugati falon Cicero, Ptolemaiosz és Seneca kaphattak helyet. Az oldalfalakon a festett párkányzat felett, a hat félköríves lunettában, a bolygók diadalmenetes allegóriái lehettek. A keleti falon a Mars mint hadisten, oroszlánok által húzott diadalkocsin állt, amint ezt a töredékekből Dex Ferenc 1935-ben meggyőzően rekonstruálta. A mintegy 2x3 méteres kompozíció szinte teljesen betöltötte a lunettát. A déli falon a Nap és a Vénusz diadalmenete lehetett, a nyugati falon egyetlen lunettában a Merkúr és a Hold, az északi falon a Szaturnusz és a Jupiter diadalmenete kii- lön-külön lunettában fogadta a belépőt. A Vitéz- stúdió boltozatának egyetlen biztos freskódísze a hevederív festése a két keresztboltozat között. Az ív alsó felületén a Zodiákus csillagjegyek láthatók kék alapon piros mezőben, amelyet egymásba fonódó fehér szalagkeret övez. Várnai Dezső 1935. évi rekonstrukciós rajza szerint a következő soirendben jelentek meg a csillagöv képei: bak, vízöntő, halak, kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas. Ma e sorrendben látható a hevederív megépít26
