Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
24. kép. Lux Géza kettős kapuról készített rajza, 1936 (OMvH Fotótár) A méltóság, az Isten kegyelméből való lét indokolhatta még a nyugat felé kialakított tölcséres körablak megalkotását is. Kör alakú ablakokat leggyakrabban a felszentelt helyiségeknek létesítettek, és ahol ilyeneket látunk, mint pl. jellegzetesen a káptalantermekben vagy a templomtornyok egyes emeletén, a házi kápolnaként számon tartott terekben, valamiféle megszentelt tartalmat kell keresnünk a térben (25. kép).14 A Beatrix-termet román keresztboltozat fedte, a záradék jóval magasabb volt, mint a falsikon megjelenő lünetta záradéka. A boltozat fajtájának ez a megválasztása azt mutatja, hogy nem volt felette járható szint, a Fehér-torony tömegéhez tapadó, alacsonyabb toldalék jellegét bizonyítja. A boltozat egykori geometriájának kiszerkesztéséhez a maradék hevederívek pontos felmérése segít hozzá. Mivel a terem nem szabályos négyszög alaprajzú, tehát csak egy oldalon lehet szabályos formát követő geometria, a többi torzul. A szerkesztés azt támasztja alá, hogy a kettős kapu felett a falsíkot a boltozás palástja szabályos félkörív alakban metszi, azaz a lünetta szabályos fél(.7,83! 167.45 25. kép. A körablakos falszakasz és a boltozat rekonstrukciója a maradványok alapján. A román körablakba bevágott 15. századi falfülke (erkélyfülke?) padozata kb. 45 centiméterrel magasabban volt a román kori vörösmészkő-lapokból álló padlónívónál 19
