Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
A PALOTAEGYÜTTES REKONSTRUKCIÓJA A magánlakosztály rekonstrukciója A Fehér-torony és toldaléka a kápolnával együtt megfelel az egykori királyi, majd érseki magánlakosztályok helyének. Az Árpád-kori palota déli vége nem más, mint egy sziklaoromra épített vaskos lakótorony, amelynek eredetileg ötszögű alaprajza volt. A lakótorony a 12. század második felében létesült, és a 15. században tűnik föl, mint Fehértorony, „Weiss thurm” (14. kép). A toronytestben egyetlen válaszfallal megosztottan két helyiség létezett szintenként.10 Ehhez a toronytesthez még építése idején alacsonyabb tömegű, lakó célú toldalékot építettek, egy másik toldalék révén pedig összekötötték a kápolnával. Az 1595-ös keresztény ostrom során a Prímás-sziget csúcsán felállított ütegek rombolása miatt a déli sarka leomlott. A helyreállítás célszerűen az adott omladék- anyagból sokszögű formára „lekerekítve” történt meg, így az ötszög csúcsait nem állították vissza, és az eredeti belső terek mérete csonkult. A lekere- kítés - a takarékosság mellett - ráadásul haditechnikai szempontból előnyösebb felületet eredményezett. Mindezek a 30-as évek helyreállítása nyomán a mai falakról leolvashatók (15. kép). A megmaradt csonka lépcsőházak bizonyítják, hogy az ötszögű tömegben legalább két lakószint helyezkedett el. A belső helyiségekből, a ma studi- olo-nak nevezett freskós teremből felvezető egyszemélyes csigalépcső arra utal, hogy a fölötte levő helyiségek védettebbek voltak az alul levőknél, mert csak az alulsó részből lehetett feljutni. Arra következtethetünk, hogy a királyi használat idején (1256-ig) a felső, ma már nem létező helyiség, az asszonyi szállás és a személyes kincsek őrzésének területe lehetett. Ezzel a kis csigalépcsővel szomszédos, egyetlen fallal elválasztott, tágasabb csigalépcső pedig minden valószínűséggel a torony tetejére vezetett fel. A két függőleges közlekedési rendszer független volt egymástól, amúgy nem is lett volna értelme egymás mellé építésüknek. Az előszoba Ez a helyiség művészettörténetileg nem nyújtott semmi érdekeset, ezért a szakirodalom meglehetősen elhanyagolta. Építészeti térként a jelentős funkciójú részek közé szorult, szabálytalan négy14. kép. A félig szétlőtt lakótorony ábrázolása Meyerpeck metszetén „Weiss Thurm”megnevezéssel (1595) 15. kép. A lakótorony izometrikus képe a boltozatok lehetséges rekonstrukciójával a - Beatrix-terem, b - studiolo, c - könyvtárszoba, d - ámyékszék-erkélyek 15
