Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése
34 A Gararn Bénynél lép a megye területére, s miután sebes és kanyargós folyással Kövesd alá jutott, szigeteket és zátonyokat képezve a Dunába szakad. A Garam mellékvizei a balparton a Szikincze, a jobb parton a Tóvíz (Kétyi-patak), a Barti-patak, a Nagyvíz (Párisi csatorna), mely Kéméndnél a réteken elterül. A megye északnyugati határán a Nagyhát hegyen ered a Vékonyér (Fényes-folyás), mely a réteken terül el. A Duna jobb partján a következő vizek vannak: a Bikoli és Lábatlaniér, a Bajóthipatak, a Szarkás hegyen eredő Kisér és a Mogyorósi-patak. -Ezeknél nagyobb a Tokodi-patak (Malom árok), mely malmokat is hajt; ez és a Dorogi-patak Táthnál ömlik a Dunába. Sz.-Lélektől folyik a János patak. Van még két patak Maróth és Dömösnél: a Miklós-deákvölgv és a Malompatak. A megye lakosai. Esztergommegyét különféle fajú népek lakják. Legnagyobb számmal vannak a magyarok, kevesebben a tótok, németek és zsidók, s csekély számmal a czi- gányok. A magyarok nemzeti sajátságait a megmagyaro- sodott németek és tótok is felvették ; de a mely községek megtartották idegen nyelvöket, azok eredeti szokásaikat és viseletöket is megőrizték. A megye lakosainak száma 73097. Ezek vallásukra nézve:
