Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

22

A birtok egyik hegyén az esztergomi érsekek hajdani várának romjai láthatók. Nyerges-Újfalu helyén ré- gente római gyarmat volt, mert még most is találnak azon korbeli pénzeket. Rákóczy Ferencz itt erősséget építtetett, de katonáit l’álfy János és Stahrenberg G iidó onnan 1706-ban kiszorították. Ez alkalommal a község elpusztult, és- lakói csak a béke helyreálltával telepedtek vissza.

Nyerges-Újfalutól délre van Bajóth a hegyek között, Szarkás nevű gazdag kőszénbányával.

A bánya 1840 óta van művelés alatt. Imre király Bajóthot a spanyol Simon gróficsaládnak adományozta. A község több ízben elpusztult.

Bajóthoz tartozik még Szent-Kereszt, búcsú járó hely, mely Péliföld név alatt is előfordul. Even- kint többször van búcsúja és vásárja, mely alkalommal távol helyekről is látogatják.

Itt valamikor Johanníta keresztes vitézek laktak, utóbb pedig remeték, kik kápolnát építettek, melynek romjain Barkóczy Ferencz prímás a pálos barátoknak zárdát és templomot emeltetett; a rend eltörlése óta az egyházi téendőket egy lelki atya végzi.

Lábatlan, a Duna közelében fekszik. Jeles borát, márványát és czementjét messze földön ismerik. Van gőzmalma.

Piszke. Lábatlantól félórányira a Duna mellett van. Lakosai jeles fehér bort termelnek és sok márványt dolgoznak fel. Van postája és táviró hivatala, — Piszkéhez tartozik Gyűrűs puszta.

SiittŐ, a Duna mellett. Hegyeiben fehér és vörös márványt ásnak. Van téglagyára, postája és táviró hivatala. Süttőtől délre vannak Bikol és Vadacs puszták.