Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

19

jói)id épült. A Hévizén a Lörincz hídja vezetett át s rajta túl kapu volt. A Fürdövendéglő helyén még e században is nagy tó volt malmokkal. Vizivár son is laktak ferenczrendiek, házuk később nevelöinLézet, majd az úgynevezett kis rezidenczia lett; itt helyezték el az érseki könyv- és levéltárt, melyet Venczel cseh király a vár elfoglalása után a kincstárral együtt kirabolt és sok nevezetes okmányt semmisített meg (1304) így az arany bulla egyik eredeti példányát is. Esztergomban ölték meg Bánk bán barátai Petur és .Simon II. Endre k'rály nejét Gertrudot (1214). A primási palota helyén a Széchenyi György prímás által megtelepített jezsuitáknak volt zárdájuk a mai sz. Ignácz templommal. A vízivárosi községház előtt a barátoknak posztógyára volt, a csörgömaiom táján pedig gr. Sándor Antal fürdőháza.

A vár, mint erősség, külön kőfallal volt bekerítve a sz. Tamáshegygyel együtt, mely a vár kiegészítő része volt.

Víziváros a tatárjárás előtt 3 évvel (1239) kezdett épülni IV. Béla jóváhagyásából, mert Mátyás érseknek engedélyt adott; 100 év múlva fallal vették körül ; ebben az időben nevezték ki a prímást a megye örökös főispánjának.

A tatárjárás előtt több vallási és országgyűlést tartottak itt, s a vár, ezután is több ostromnak volt kitéve. így trencséni Csák Máté által, ki az egyházból kiközösíttetvén a várnak rontott (1312), — Zsigmond király fegyveres kézzel foglalta el a várost (1403), mely Nápolyi Lászlóhoz szított. — Nehány évtized múlva vérengző ütközetnek volt színhelye a város (1441) I. Ulászló alatt, ki a koronáért küzdött Albert csecsemő fiának, Lászlónak híveivel ; ez időben a szent korona az érseki kincstárban őriztetett.

Mátyás király ostrom alá fogta itt Vitéz János érseket mivel a rá- kosi országgyűlésen ellenezte a lengyelek ellen való hadviselést (1471).

Midőn a gyászos emlékezetű mohácsi vész (1526) után a török Budát és környékét rabolta, az esztergomi vár alatt is megjelent, de azt bevenni nem bírta. Mikor azonban a török magát Buda várába hosszú időre megfészkelte (1541) és hazánkat hadaival elárasztotta, Esztergom is török kézre jutott, és pedig kapitányai: a spanyol Lascano és Salomanca árulása folytan (1543).

Ötven évig sanyargott a város a pogány uralma alatt, midőn (1594) Pálfy és Schwarzenberg vezérek rohammal visszafoglalták, és szerződések által is biztosították újabb támadás ellen. De Mehemed vezér a szerződés ellenére is újra elfoglalta Esztergomot (1605), melynek tornyain ezután 78 évig büszkélkedett a félhold.

2*