Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése
16 Itt van a császári és királyi 26. gyalogezred székhelye és a csendőrség egyik szárnyparancsnoksága. A Sz. Tamáshegyből több helyen keserű és meleg ásványvizek fakadnak, fürdőkkel, melyeket azonban csak kevéssé használnak fel. Említést érdemelnek a különféle egyesületek, minő az »Esztergom sz. k. városi önkéntes tűzoltó egyesület« kitűnő felszereléssel, — »Esztergommegyei önkéntes tűzoltó egyesület« —»Kaszinó« — »Polgári Olvasókör« — »Kisdedovó egyesület« - »Esztergomjárási Kath. Tanitó-egyesület“ — »Lövész-egyesüle« — »Dal- és zenekedvelők egyesülete« — »Zenei-kör« — »Esztergomi kath. iparosifjak önképző és betegsegélyzö egyesülete« — »Sz. Péter és Pál halottas egyesület« — »Sz. Ignácz halottas egyesület« — »Esztergomi jótékony nőegyesület« — »Esztergom vidéki gazdasági egyesület« — »Esztergomi kereskedő segédek egyesülete« — »Esztergomi helyigőzhajó részvény- társaság« — »Esztergomi borászati egyesület« — stb. Esztergom négy városrészből áll ezek: a tulajdon- képeni szabad királyi város, az Érseki viziváros, Sz. Tamás és Sz. Györgyinező. A három utóbbi városrész jogilag helységek módjára van szervezve. Az egész város lakóinak száma 15 ezer. A város határát egyrészt gabonatermő síkság, másrészt hegyek képezik, melyek részben szőlővel vannak beültetve, a többit pedig erdő borítja. Vásár minden szombaton van (heti vásár), ezen kívül országos vásár évenkint négyszer.*) Esztergomhoz tartoznak: Kenyérmező, Sátorkő és Zsidód puszták. *). U. m. márcziusban Gergely, májusban Orbán, augusztusban Lőrincz és novemberben Mindenszentek hetében hétfőn és kedden. Sz. Györgymezőn apr. 24-én és nov. 30-án.
