Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

88

68. ábra. Dorogi munkásotthon.

69. ábra. Dorogi új iskola.

70. ábra. Dorogi új óvoda.

energiáját képes veszély esetén a bánya szolgálatába állítani. E kívánságnak eleget teendő, építettük 19‘21-ben karbidgyá- runkat, mely 2,939.000 Kwó. fogyasztással évenként 80 vagon karbid gyártására volt berendezve. A karbidgyár kiváló alkalmasságát látva, centrálénk gazdaságos kihasználására, 1929-ben azt új 3 fá- zisos kemencével bővítettük, melyet 6,730.900 Kwó. fogyasztás mellett évi 132 vagon karbid gyártására rendeztünk be (75. ábra).

Reimann-akna tervezésénél is már az volt az egyik legnagyobb törekvésünk, hogy a hirtelen vízbetörések veszélyének elhárítására minél nagyobb erőegységek álljanak villamos centrálénkban rendelkezésre, s miután tisztán a bányaüzem miatt ily nagy befektetésekre gondolni nem lehetett, felmerült az Uberlandcentrale terve, mely 40.000 LE. teljesítményével Budapest áramellátásába kapcsoltassák be. A centrále helyéül a Dunaparton, mai vízmüvünk helyét jelöltük ki, s a székesfőváros bizottságával annak minden pénzügyi részét is kidolgoztuk, mikor a háborús drágulás, illetve az 1915- ben még nem érzékelt infláció gátat vetett a szép és egészséges terv megvalósulásának. A háború után következő, már ismert, de sajnosán ki nem használt pénzügyi helyzet mellett sem látszott kivihetőnek a nagy centrále létesítése, s így az elmaradván, centrálénk minél jobb kihasználásának egyedüli lehetősége, a környék ipartelepeinek, s községeinek