Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
85! Műhelyünk öntődével nagyobbodott (64. sz. ábra), szénkészletezésről azonban nem gondoskodtunk.Elképzelhetetlen volt előttünk, hogy Budapest hatalmas gyáripara közelében valaha is készleteznünk kell a jó dorogi szenet, melynek egyetlen hibája volt, hogy nem tudtunk soha annyit termelni, amennyi a szükségletet kielégítette volna. Tiszti és altiszti kolóniánkat a község közvetlen folytatásában építettük meg, ugyancsak idehelyezve 1918-ban 40 ágyra kontemplált, s 1922 november 20.-án megnyílt, majd 1929-ben 60 ágyra bővített kórházunkat és ennek közelében a 22 ágyas járványkórházat az apácaiak épülettel (65., 66. ábrák). Istálló-gazdaságunk, a tűzoltó- és mentőállomással szintén még a vasút déli oldalára épült, közelében 20 kocsislakással (1915), az istálló és fatelep között helyeztük el keretfűrészünket az asztalosműhellyel. A munkáskolónia az 1892. évben épült régi kolóniával összefüggően 1916—17 években a vasút északi oldalára került 358 lakással 90 munkásházban, valamint 4 tantermes iskolával; a vasút déli oldalára pedig ugyanekkor 7 tiszti lakást, és 20 házban 40 altiszti lakást építettünk (67. ábra). A forradalmi idők alatt a kolónia nagy része üresen állott, a háború végével reméltük annak betelepíthetését az új Reimann-aknához szükséges vájár munkásokkal, azonban a forradalom 59. ábra. Dorogi új szénosztályozó. 60. ábra. Dorogi élelem- és anyagraktár. 61. ábra. Dorogi fatelep.