Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
74 léssel történt felülről lefelé és miután feltárása a székes-főkáptalani terület alá is nyúlt, a régi ódorogi bányászat által érintetlen részek az 1901. évben történt egyezség következtében ez akna területéhez csatol- tattak külön terragium- tizetési kötelezettséggel. Az aknatelep által feltárt szénmennyiség 20 millió q volt, s abból 1904-ig, az aknatelep felhagyásáig 5,040.231 q-t termeltek ki, tehát a feltárt szén vagyonnak 25%-át. A bányászat felhagyásának oka az 1901- ben bekövetkezett Töme- dék-aknai vízbetörés, ahol 5 m3 percenkénti vízmennyiséggel az akna kifúlt és bár a Tömedék-aknától Samu-aknához vezető keresztvágatot elgátolták, majd az egész Tömedék-aknát betömték, a víz egy része mégis átfolyt — valószinűleg a művelések által okozott fedürepedéseken keresztül — Samu-aknába, amelynek vizmennyisége így fokozatosan emelkedett, miglen 1904-ben 15 m3 vízmennyiség mellett Samu-akna felhagyását is elhatározták és ezzel a dorogi bányászatot egyelőre beszüntették. Árpád-akna. 1905-ben a dorogi Kőszikla északi tövében az említett régi bányászat nyomain elindulva, lejtaknát telepítettek Árpád-név alatt, amely 25° dőléssel 163 0 m kihajtás után +115'5 m magasságban a széntelepet elérte és azt 250 méter csapáshosszban feltárta. Árpád-akna felszerelése teljesen primitiv, 2 kis loko- mobil kazánjával vízemelésre alig volt berendezve úgy, hogy 400—500 literes Worthington-szivattyúja mellett közvetlenül a mészkövön fekvő széntelepből fakasztott vízhozzáfolyások, _ de a szén rossz minősége miatt is 1909-ben e bányászatot felhagytuk. Az Árpád-aknával feltárt szénmennyiség 630.000 q volt, melyből 1905-től 1909-ig 467.315 q-t termeltünk ki. A településnek a tokodi határ felé eső részét találtuk már nyugodtabb fekvésben, azonban annak feltárása éppen az említett felszerelési nehézségek miatt nem sikerült. Hogy érdemes-e a jövőben még e területtel foglalkozni, azt csak néhány fúrás döntheti el, miután az aknából feltárt teleptől észak felé nem messze kell lennie annak a nagy vetőnek, melynek mentén e széntelepülés a budapest-bécsi országút közelében nagy mélységbe csúszott le. Ferenc- és Jenő-akna. A dorogi bányászat életrekeltése céljából ugyancsak a dorogi Kőszikla északkeleti lábánál 1910-ben 3 fúrást mélyítettünk le, melyek átlag 5'4 m vastag széntelepet fúrtak át (50. sz. térkép). E széntelep kiaknázása céljából telepítettük a 50. számú térképen bemutatott Ferenc-aknát. A 141 m hosszú lejtős akna 1911 év végén létesült, annak alapfolyosóját a víznívóba helyeztük és ezzel az alapfolyosóval a mészkőhöz simulva, a széntelepet megszakításokkal 810 m hosszban tártuk fel, majd egy külön lencsére a Jenő-lejtősaknát telepítettük. Ferenc- akna, melynek szénminősége eléggé kedvező volt és a feltárt 2,500.000 q szén- vagyonból 1,834.000 q szenet termelt ki, 1917. évben szűnt meg. A telep dőlésében ugyanis a mélység felé hatoló ereszke elérkezett az Árpád-aknánál 49. ábra. Samu-aknai telep látképe.
