Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

59 azzal össze is kötöttünk. Az oligocén telep itteni kifejlődése, az annak folyosói­ból mélyített fúrólyukkal elért eocén telep adta az impulzust ahhoz, hogy Reimann-akna folytatásaként az V. sz. akna mélyítésével keressük a legközelebbi új feltárás lehetőségét. Az „F“-mező —40 m szintjéről mélyített ereszke s az V. sz. akna —120 m szintben kiépített rakodójáról indult folyosónak lyukasztása lesz e bányamező feltárásának megkezdése. 37. ábra. Az V. sz. akna telepítésénél arra is gondoltunk, hogy Csolnok községhez közel feküdvén, a csolnoki munkások beszállítására is szolgáljon, kik így a legrövidebb úton kerülhetnek munkahelyeikre. Reimann-akna további fejlődése Liget-hegy felé várható, hol néhány fúrás­sal 50 millió q-ra becsült szénvagyonnal rendelkezünk ca. 150 m-rel a tenger színe alatt. E szénvagyon feltárása az „S“-mező —60 m-es szintjéről, valamint a „K“-mező felől fog megindulni. Megközelítése, szállítása, légvezetése a mélyítés alatt álló VI. sz. aknával lesz biztosítva, mely akna a Reimann-altáróhoz nyer közvetlen kapcsolatot annak Miklós-fékakna felé építendő elágazása útján.

Next

/
Thumbnails
Contents