Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
164 szintbe került. Ez „S“-bányamezőt a 107. sz. térképen mutatom be. a III. 1 ejt- akna meghosszabbításával ugyancsak közvetlenül az alagúttal kapcsoltuk egybe, míglen Reimann-akna +40 m szinti alapközléjének meghosszabbításával az ú. n. schallerhofi keresztvágattal is kapcsolatban van. E schallerhofi vágat színijéről, illetőleg a III. lejtakna +8 m szintjében választott talpáról ereszkék hatolnak a mélyszíntre, mely a mélyítés alatt lévő VI. sz. légaknába fog betorkolni és annak elkészítése után szállítását is oda fogjuk koncentrálni. A bányamezőt, mint látjuk, a lefejtett „H“-mezei +80 m színt felett lévő bányától vetődés választja el, mely vetődés mentén több helyütt vizet csapoltunk meg és félve az esetleges vízbetörésektől, igyekeztünk cementáló fúrólyukainkkal védekezni. Reimann-akna „S“-bányamezejének vízmentesítési munkálatai. Reimann-akna ez új bányamezejét feltárva, elsősorban összeköltetést kerestünk Reimann-aknánk főszivattyú telepével, illetve annak +40 m-es alapfolyosójával, mit az ú. n. „Schallerhofi-vágat“ útján kívántunk elérni, azonban azt csak a fekü rétegek harántolásával biztosíthattuk, s itt az 1. ponton 1927. szept. 2.-án 40 I vizet fakasztottunk. Tartva attól, hogy e víz nagyobb vízbetörés előjele lehet, közelében a 386. sz. fúrólyukat mélyítettük le. A fúrólyuk a fekü mészkőbe érve csak jelentéktelen repedést talált, mely 65 1 vizet fogadott be, homokot tehát ide adagolni nem lehetett, s ezért a repedést sósavaztuk, míg az 1200 1 vizet volt képes befogadni, akkor azután 361 m3 homokot és 519 q cementet sikerült a triaszmészkőbe beiszapolni. Az említett 40 1 víz azonban nem apadt el, folytattuk tehát a munkát, s egy újabb, 391. sz. fúrólyukat mélyítettünk, mely a triaszmészkőbe 37-5 m-ig hatolt, de eredményt nem hozott, bár sósavazás után 20 atm. nyomással szivattyúztuk be a cementtejet, majd robbantással is próbáltuk a mészkő repedéseit bővíteni. Eközben azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. pontokon 250 1, majd 702 1 vizet csapoltunk meg, éreztük tehát, hogy területünk közelében kell lennie a forrásokat adó karsztpataknak, s azért annak helyét a báró Eötvös-féle torziós ingával próbáltuk megkeresni. A geofizikai intézet nagynevű vezetője: Pékár Dezső min. tanácsos a rendkívül érzékeny műszerrel a földalatti ellenőrizhetetlen behatások dacára kijelölt egy vonalat, mely alatt valószínűen tömeg hiány van, s arra helyeztük 404. sz. fúrásunkat. Rár a fúrólyuk a triaszmészkőben üreget talált, s az 1534 m8 homokot és 1809 q cementet fogadott be, a vizeket ezzel elzárni még mindig nem sikerült, s ezért a Pékár-vonalon még a 418. sz. fúrást is lemélyítettük. Ez a fúrólyuk 5381 m3 homokot és 5780 q cementet fogadott be, s utána valamennyi forrás apadni kezdett, s összesen ca. 200 1 víz maradt e terület teljes lefejtésének ideje alatt. Ez idő alatt azonban a bányamező feltárása közben a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontokon is fakasztottunk vizet, s e vízforrások együtt már 1500 1-en felülemelkedtek, mikor a 422. sz. fúrólyukkal, majd a 434., 447. és 480. sz. fúrólyukkal kerestük a vizek elzárásának lehetőségét, mert fejtéseink előhala- dásával mind újabb és újabb pontokon tört elő a víz (30., 31., 32.) s a bányamező helyzetét sokszor kritikussá tette. A —23 m színt keleti szárnyán telepített fejtéseink 33., 34., 35., 36., 37., 40. pontjain újabb vizeket fakasztottunk, melyeket a 473. sz. fúrólyukkal igyekeztünk elzárni, azonban láttuk, hogy e vizek nem a betörési pontok közelében fakadnak a triaszmészkőből, hanem azok forrását távolabb kell keresnünk, s a fejtések által felduzzadt és felboltosodott fekü rétegek vezetik oda, hol egy-egy kis vető mentén a fekü rétegek léket kapnak (106. sz. ábra). A bánj amező északi szárnya sem volt mentes e vizektől, a 19., 29. majd 41. pontokon ugyancsak több vízbetörésünk volt, melyeket a 477. sz. fúrólyukkal igyekeztünk megfékezni. Reimann-aknának e bányamezeje alatt lévő repedésekbe, amelyek kb. 180.000 m2 felületen terülnek el, a lemélyített 12 fúrólyuk utján összesen 16.300 m3
