Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
103. ábra. Tömedék-akna iszapolásának diagrammja. 1 52 alatt tönkrementek, illetve megteltek homokkal, s a bányarészt minden gépi felszerelésével együtt el kellett hagyni. A vizet, mely megtöltvén a mezőt, a fejtéseket, s mely a +6 m szintben lévő légfolyosóra emelkedett, az ide gyorsan beépített szivattyúkkal 5 m8 percenkénti mennyiségben emeltük. A legnagyobb ambícióval folytattuk a Tömedék- aknai kísérletet (102. sz. rajz). Megkezdtük kísérletképen az akna víztelenítését, s tényleg láttuk, hogy a víz lehúzása után hozzáfolyás alig mutatkozik, azonban, mikor nagyobb vízoszlopot emeltünk le az aknából, akkor a víz egyszerre zavaros lett, s a hozzáfolyás csaknem annyira emelkedett, mint kezdetben volt. Beigazolva láttuk tehát, hogy a homokkal sikerült ugyan betömni a karsztosodott mészkő üregeit, azonban a laza homok — az ellensúlyt levéve — az egyoldalú víznyomásnak enged, a víz újból betör a bányába, s egészen biztosan a homok egy részét is besodorja, ami még nagyobb veszedelmet jelent. A kísérleteket tehát folytatni akartuk, azonban már cement adagolásával, hogy az a homokkal megkötvén, laza homokkövet alkosson. E kísérlet megtételére sajnos hamarosan a végszükség kényszerített. 1927. szept. 20.-án délelőtt 11 órakor Auguszta-aknánk frontfejtéseinek talpánál (105. sz. rajz), hol már IV2 éven át 0'4—0'6 m3/min. vizünk fakadt és folyt állandóan, hatalmas vízbetörést kaptunk. Auguszta-aknából összesen évek óta állandóan 5 m3 vizet emeltünk percenként, mely mennyiségből 3 m3/min. volt a hozzáfolyás egy, 1921. évben történt betörésből, 0'6 m3/min. az 1909. évi vízbetörésből és 0-85 m3/min. 1927. évben egy ereszkés művelésből fakadt. A fejtésekben az 5., tehát az utolsó szelet szenet termeltük, mikor a 0'6 m3/min. víz hirtelen 5 m3/min.-ra emelkedett, de alig jutott a főbánya- mester a telefonhoz ezt bejelenteni, már szaladtak utána, hogy a víz az ott foglalkozó 6 embert eldobva, nagy dübörgéssel legalább a kétszeresére nőtt, s miután most már az embereknek csak a menekülésre lehetett gondolni, mindenki a szivattyúkamra felé igyekezett, azonban mire odaértek, már a szivattyúk a sok odahordott forgácstól, szénhulladéktól, homoktól felmondták a szolgálatot, a víz derékig emelkedett és 15 perc alatt a rakodót szivattyúkamrástól minden gépi berendezésével együtt megtöltötte. A betöréstől számított 3'/2 óra alatt a megtöltött űr 9160 m3 volt, vagyis a percenkénti vízmennyiség 43 2 m3. Egész természetesen első munka a nagy izgalomban az emberek összeszámlálása volt, s a szerencsétlenségben is Isten segítsége, hogy emberélet nem esett áldozatul, bár egy, lámpáját vesztett emberünk a sötétben eltévedt, s igazán véletlenül akadtak rá a menekülés utolsó perceiben.
