Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
II. Régészeti rész - b) Kisebb emlékek
31 lásából áll, melyek közül kettő-kettő egymástól különbözik. (IX. 4 a, b.) Profiljuk azonban tökéletesen összeillik különálló diagonál-gerinczeink metszetével. (IX. T. 2. 3.) Ezek valószínűleg a mellékhajó iveinek bordái. Egy harmadik nagy záró-kő, rendes ásatási színterünkön kívül, az úgynevezett sas-kaszárnyánál került napvilágra; de jellegénél fogva templomunkhoz tartozónak tekintendő. Ez a föhajó valamely nagy háló boltozatának kitűnő zárköve volt, mely hat összefutó nagyobb méretű diagonál- gerincznek találkozási pontját képezte. Erős volta miatt nem csak diszül, hanem a bordák visszaszorítása által összetartó csomópontul is szolgált. A gerinczeknek nagyon csinos profiljei kerekdedebb formákkal ékeskednek az eddig bemutatottaknál és azért még a korábbi gótikának jellegét viselik magukon. Hornyolataik két-két borda között pontos mértani idomokat képezvén, a záró-kő faragványának kerek alapjához simulnak. A záró-kő kerülete 2 méter, a kör átmérője 72 cm. A magas domborművű faragvány igen ügyesen kifaragott életnagyságé húsvéti bárányt (Agnus Dei) tüntet fel. A zászlócskának nyele még látható az oldalán, de szára letörött, holott a zászló szövetének vésete a kövön még tisztán kivehető. A csinos és arányos kép keretét szőlőindák és levelek között vésett szölöfürtök képezik. (IX. 1. a.) Ezenkívül oldalán, a hetedik gerincz helyén, fürtös hajzatu nagy emberfő van faragva. (IX. 1 b.) Orra és szája lekopott. Ez a hosszhajónak a hívők számára fentartott része felé nézett. Az egész záró-kő a diadalmaskodó isteni bárányt szemlélteti és feltámadásunkat jelképezi. A fürtös emberfő alighanem Krisztus feje, ki mondá: «ego sum resurrectio et vita» és a szőlőre nézve «ego sum vitis, vos palmites.» Hasonló záró követ hazai egyházi archaeologiánkban csak kettőt ismerek még. Egyik a veszprémi u. n. Gizella-kápoInában van, melyet llenszl- mann korai csúcsívesnek tart.1) A másikat Ipolyi mutatja be a csallóközi csötörtökhelyi templomból, melynek építkezése különböző korszakok jellegét viseli magán.2) A többi lelet is, mely az épületrészeken belül törmelék között előkerült, hozzájárul templomunk építési korának meghatározásához. Ezek között van és legnevezetesebbnek tartom egy kehelvnek rézből való nodusát. Díszét (X. T. 9. a.) alapvonalaiban hasonlónak találom *) *) Henszlmann «Magyarom., román és átmeneti műeml. 1876. Budapest. 144. 2) Ipolyi Arnold «Csallóközi templomok.» Arch. Ért. 1859. Miskovszky Viktor gyakorlott műrégész szóbeli közlése szerint a bárány stylizált gyapjúja miatt ez épületrész a templom régibb emlékeihez tartozik.
