Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
II. Régészeti rész - b) Kisebb emlékek
28 Egy kerek kis melléképület fundamentuma, mely éjszak felől a szentélvlyel van összeépítve (VII. T. D. 1.) és melynek átmérőjén erős fal vonul át (VII. T. D. m—n) és hol lépcsőfokokat is találtunk, templomot kerítő falnak (VII. T. F.) egy örtornyocskához tartozhatott. Ez annál való- szinübb, mert az okiratok szerint a templom tőszomszédsága mellett vonult el a «vicus latinomul» sáncz-árka és az azon átvezető hid. (Pons. S. Lauren ti i.) Az alapfalakon látszik a teleknek szűk volta és a város kerítő falának közelsége indokolja a másik mellékhajónak elmaradását észak felöl. I>) Kiselil) emlékek. Midőn igy a templom javarésze mindaddig, a meddig az Iparbank miatt lehetett, fel volt tárva; sürgető jelentést tettem a «magyarországi műemlékek országos bizottságá»-nak. Ennek részéről dr. Czobor Béla előadó jelent meg a helyszínén. A tapasztalt szakember mindenben helyeselte eddigi eljárásomat. Föképen a gerinezbonIáknak profil-metszetére hívta fel figyelmemet. Ezen 15—20 kisebb-nagyobb darabban talált, szépen tagozott dia- (/onal-gerinczek művészete és formái csúcsíves építészeti műemlékünkre nézve legjellemzőbbek. (VIII. 4. IX. 1. c. 2. 3.) Megegyeznek azon csúcsíves gerincz-proülekkel, melyeket Henszlmann fehérvári ásatásainál talált és melyeknek korát Mátyás királyunk uralkodásának elejére teszi.1 2 *) Ebbe a korba helyezi dr. Czobor Béla a mi diagonál- gerinczeink formáit is. Ugyanilyenek a szepesváraljai, a szepességi, csütörtöki és zágrábi csúcsíves templomok gazdag profiIjei, melyekről pedig tudjuk, hogy a XV. században épültek. Egészen hasonlókat mutat be Ausztriából a «Central-Commission» Gössből és Strassengelböl Stájerországban,8) mely templomok a XIV. és XV. században készültek. Sőt a gössi benezés apáczák gyönyörű arányú templomán e sorok Írója is sok átmeneti, de már renaissance motívumot látott. Kisebb leleteink között volt számos falgerincz is, melyek fönnebbi diagonál-gerinczeinknek épen felét képezik. Az ivezeti gerinczeknek mintegy kiegészítő részei az érdekes záró-lcövek. Ezek legegyszerűbbike két tökéletesen megegyező gerincz összefutásából alakult. (Vili. T. 4.) A második már négy gerineznek összefogla') Henszlmann Imre «Székesfehérvári ásatások». 1884. Pest. 158. és 188. 1. 2) Dr. Freiherr 1. Helfert «Atlas kirchlicher Denkmäler des Mittelalters» 1872. Mittelalters» 1872. Wien. IX. T. 52. és X. T. 82.
