Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
I. Történeti rész
19 miatt szolgál bizonyítékul tárgyunk mellett, 1597-ben készítette Houfnagel Braunnak nagy munkája számára.1) A negyedik, mely a Houfnageléhez hasonlít, Ortelius hires munkájából való. Ezt a m. tud. akadémia hadtörténelmi bizottságának szívességéből a 11. Táblán bemutatom. Ezen képeken Sz.-Lörincz-templomunk már le van rombolva és az ároksáncz mellett, a Lörincz-kaputól nem messze, romjait tisztán ki lehet venni. A későbbi rézmetszeteken, melyeket az 1683-ki párkányi ütközet után nagy számmal adtak ki Nürnbergben, a volt vicus Strigoniensis, akkor már Ráczváros, sz. Lörincz-templom helyével együtt már be van építve; de akkor is még a mai öreg-utcza és Battyán-tér sz.-Lörinczröl neveztetett el.2) Ezek közül mint szép kivitelű metszetet mellékeljük a III. Táblán levőt,, melynek eredetije az országos képtárban 3853. sz. a. található. Ezt 1683-ban adta ki Rossi Rómában. — Főbb részei: Forte de Strigonia = Esztergom vára; a folyam (Fiume) partján Gitta dell’aqua = Víziváros, balra Gitta vecchia di Strigonia = Esztergom ó-város (Rácz város) és Forte di Parkam = Párkány erődje. Rendkívül érdekesek alant a Duna- menti várak apró képei: Buda, Sz. Endre, Vácz, Visegrád, Maros, Börzsöny, Esztergom, Párkány, Tata, Komárom, Érsek-Újvár (Neuhäusel), Nyitra stb. Egy újabb adat még az a térkép az Esztergom-városi levéltárban, melyet 1767-ben Szalóky János primási főmérnök készített. Ezen a Ráczváros északi kapujának neve még mindig Sz.-Lörincz-templomra emlékeztet.3) *) Braunii «Civitates v. Urbium praecipuarum mundi deser.» 1597. 2) L. ezek jegyzékét Bubivá Zs. «Magyarországi várak és városoknak a m. n. múzeumban létező fa- és rézmetszetei.» Budapest, 1880. — 149., 181. sz. alatt. 8) L. sikerült reproduktióját Villányi Szaniszlónál «Néhány lap Esztergom város és megye múltjából.» 1891. *
