Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)

I. Történeti rész

I.

TÖRTÉNETI RÉSZ.

Sz.-Lörincz Árpádkori templomáról Esztergomban már régóta több történeti adattal rendelkeztünk. Tudtuk, bogy 1202-ben már létezett, mert első adatunk ezen évről szól, midőn Imre király megajándékozza az esztergomi káptalant udvarnokainak azon telkeivel, melyek Sz.-Lörincz-tem- plomon innen és túl terülnek el. Ezen okiratban a király templomunk helyzetének egész helyrajzi leirását nyújtja. Sz.-Lörincz egyháza szerinte a régi város (vicus Strigoniensis) árkának észak-keleti részén a kis Dunától nem messze a Lörincz-kapuhoz vezető hid mellett áll.

Esztergom akkor még csak a várból (a királyi és érseki palotákkal, a székes-egyházzal) és a kis vicus Strigoniensisböl állott.1) A király rendelkezése szerint a káptalannak Sz.-Lőrincz-ternp 1 om körül adományozott területeken lakó idegenek a „vicus Intinorum“-mai a régi várossal szemben adómentesek legyenek (hospites . . . sint distincti a uico latino- rum et nullo iure in illő vico residentibus debeant subjacere.). Ezen „vicus latimrum“ az olasz városrész árkain belül állott Sz.-Lörincz-temploma.*)

Ez a «vicus Strigoniensis» a tulajdonképi régi Esztergom csak a Héviz tavától körülbelül a mai ároksorig terjedt. Nem létezett akkor még a Víziváros, sem a Sz.-Tamás község.

Imre király Jób érsek kérelmére megerősíti atyjának III. Bélának azon intézkedését, mely szerint az esztergomi káptalan a piaczért adót szedhessen. Ezen piacz pedig ugyancsak Imre király szerint Sz.-Lörincz- templomtól dél felé a kis Duna partján egész a Sz.-Miklós-templomig vonult el.

’) L. «Néhány lap Esztergom város és megye múltjából.» Villányi Szaniszlótól.

2) Czimképünkön bemutatjuk az ó-városnak ezen korból való legrégibb pecsétjét. Körirata: f SIG1LLUM • LAT1NORUM • CIVITATIS- STRIGONIENSIS. Másik oldalán hasonló vésetű betűkkel olvasható: «Secretum Latinorum Civitatis Sti-igoniensis.» Az eredeti a nemzeti museum régiségtárában van.