Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna XIV. századi freskói (1966)

2j. Az esztergomi várkápolna szentélye

pontosan meghatározzák a töredék helyét a kápolna hajójának északi vagy déli falsíkján. Ezáltal az apostolok is konkrét elhelyezést nyernek a falsíkon. A kép felső részén a felhők fölé emelkedő Krisztus teljes alakja lehetett ábrázolva az esztergomi kápolnában. Erre enged következtetni a 4. számú töredékünk, amely Krisztus lobogó ruháját ábrázolja. A kompozíció főbb vonásokban hasonló lehetett Niccoló Gerini freskójához a pisai S. Francesco templomban (16. kép), ahol Krisztus egész alakban, frontálisan jelenik meg kétoldalt angyalok kíséretében, alul pedig az apostolok részben térdelő, részben álló, de mindkét esetben felfelé tekintő alakjait látjuk. — Hasonlóan ábrázolta a mennybemenetel jelenetét Traini a pisai Campo Santoban, és Agnolo Gaddi is a firenzei S. Miniato al Monte oltárképén.

A 16. számú angyalfejet ábrázoló töredékünk a falsík felső részében, a Krisztust kísérő angyalok ábrázolására enged következtetni (18. kép).

A 37. és 22. számú töredékek Mária koronázása ábrázolásra utalnak. (i9.20. kép) A 22. számú koronás fejet mutató töredék Krisztust jelenti, míg a 37-es töredéken Mária arca jelenik meg dicsfénnyel övezve, amint Krisztus a fejére helyezi a koronát, bár maga a korona már nem látható.

A képzőművészetben Mária koronázásának ábrázolása a XII. századi francia művészetben jelenik meg elő84