Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
i 1 ■'rpT-” 14 A Széchcnyi-tér a városházzal az 1876. évi árvízkor. A városház előtt a Szentháromság-szobor. A kép bal oldalán a Gráh-hdz (7. szám), mellette a Putantér-ház (5. szám), a sarkon pedig a posta épülete, amely 1860-ban épült. Az utcatorkolaton túl az akkor még manzard-tetős Spannraft- ház (Arany J u. 1.) látszik. A városház keleti oldalán a gimnázium tornya emelkedik a tető fölé. 15. A Szérhrnvi-tér a városháztól nézve, haloldalt, 11 nyugati házsor emeletes háza viseli a 6. számot. Néhány házzal tovább összeszűkül a tér. A házsor kiugrásával keletkezett szögletben állították fel Mária Terézia szobrát. A házsor folytatásában állott a Fekete Sas, továbbá a Campion-, Szkacsányi- és Jaksics-ház. A keleti házsor középső részén látható keskeny homlokzatú; manzard-tetős ház az egykori Feichti nger-ház. rosba áttelepített gimnázium számára, annak az épületnek a helyén, amely addig a város jegyzőiének szállásául szolgált. A terv elkészítésével a városház építésénél szerepelt négy mestert bízták meg. Emeletes épületét kellett terveziiiök, mindkét szinten 3—3 tanteremmel. A tervet Vörös Antalhoz, a budai tankerület főigazgatójához (superior director per districtum Budensem) terjesztették fel jóváhagyás vegeit, aki Kempelen Farkas kamarai tanácsost bízta meg a terv felülvizsgálásával. Kempelen módosította a tervet. [74] Ennek megfelelően az alapkő letételekor elhangzott alkalmi vers Kempelent mondja az épület tervezőjének. [75] A kiviteli szerződést 1778. júliusában kötötte meg a város a négy kőmivesmesterrel. [76] A munka úgy haladt, hogy 1779. őszén már megkezdődhetett a tanítás az új épületben. A tanulmányi alap 6000 forintot adott az építés költségére. Az érsekség 12 kemence meszet és 100 öl követ adott a vár alján heverő kövekből, Esztergom és Hont megyék pedig fuvart adtak. A többi kiadás a várost terhelte. A munka folyamán határozták el, hogy órát is tesznek a toronyba, ezért a tervezettnél magasabbra építették a tornyot. 1823-ban oly módon bővitették az épületet, hogy a lépcsőházat kihelyezték az udvarba és az igy nyeri hellyel megnagyobbították a tantermeket. 1880- ra felépült a bencés gimnáziumnak Főapát-utcui épülete. Ekkor ide helyezték át a gimnáziumot, a régi épületbe pedig elemi iskola került. A két világháború között városi hivatalokat telepítettek az épületbe, ezért belsőleg is összekapcsolták azt a városházzal. A városházon kivül még néhány Széehcnyi-téri ház viseli magán még ma is a barokk stílus több-kevesebb jegyét. Legteljesebben a 7. számú (E: 120.) ház őrizte meg eredeti formáját. 1777-ben Laug Antal asztalosmester volt a tulajdonosa. Mostanában — későbbi tulajdonosairól —- Szerencsés-, illetőleg Gróh-háznak szokták nevezni. A vele szomszédos 5. számú (E: 121.) ház — 1777-ben Putantér János háza — a múlt század végén kapta mai, tükörablakos homlokzatát, de az 1876-os árvizképről ismerjük a barokk kori homlokzatot is. Az udvari függőfolyosó vasrácsa szintén régi. A 15. számú (Ív 116.) házat Feichtinger Ferenc vaskereskedő építtette 1766-ban. [78] Díszítményei már elvesztek, de az alaprajz, a manzard- tető és az ajtókeretek hiteles tanúi a 18. századnak. — A tér nyugati oldalán levő 6. számú (E: 304.) háznak csak az udvarában maradtak meg a barokk vonások. A házhoz tartozó és a tér alá is kinyúló pince gótikus ajtókerete a középkorra utal. A tér többi háza már a 19—20. században épült, vagy régi, de minden stílusjegyet nélkülöző. A várostörténetet azonban érdekli néhány olyan elpusztult ház is, amelyek ezek helyén állottak. Különösen áll ez a 22. számú (F 312) telken volt épületre. 1728-ig ugyanis ez volt a városház, itt volt a városi magisztrátus székhelye, valamint a Fekete Sas-hoz címzett városi vendégfogadó. Mikor a magist- rátus a Bottyán házba költözött, a fogadó foglalta el az egész épületet. Egy évszázadnál tovább volt itt vendég- fogadó, majd kaszárnyának használták (Sas-kaszárnya). 1900-ban lebontották és a teleknek a térre néző részén felépítették a 111a is álló bírósági épületet. Aineiutyirc egyes utalások alapján képet alkothatunk a régi épületről, vegyes anyagból épült, állandóan javításra szoruló, földszintes épület volt. Eleinte nem is foglalta el a telek egész szélességét, az épület mellett át lehetett járni a Kis- dunához. Az udvaron istálló és egyéb melléképületek voltak, a teleknek a Kisduna felé eső részét pedig néha szérűnek használták. Volt az épületben egy terein (sala) is, itt tartották a farsangi mulatságokat. Nagy értéknek tartották a pincéjét. „Civitatis optimum ceíleriuin ibidem constituitur” mondja a városi tanács 1782. évi jegyzőkönyve. [79] Érdemes felfigyelni erre az adatra, mert ez a Í nnce középkori eredetére utal. Az sem valószínűtlen, logy a középkori ,,Zenia-palotá”-hoz tartozott ez a pince. [80] A 24. számú ház helyén (E: 3x3 ) Jóst János Benedek nyergesúj falusi postamester háza állott 1711-ben, 1713- ban viszont már a Como-ból származó Campion György dorogi postamesteré volt a ház. Az ő örököseitől vásárolta meg 1722-ben Belcsics Ferenc, az érseki uradalom szám- tartója. [81] A ma is álló szép, klasszicista stílusú házat Kollár Péter szenátor építtette 1839-ben, a már 1777-1x1« is tulajdonában volt ház helyén. A 26. számú ház telkén (E: 314 ) állott a város sorháza, amely a kuruc ostrom idején rombadőlt.[82] 1713- ban a város eladta a telket Szkacsányi Jánosnak, tőle pedig Hersics Ferenc vásárolta meg. [83] — Az Eperjessy- féle összeírásban 312. számmal jelölt saroktelek egy részét most a Mártírok útiának északi házsora foglalja el, másik részét az utcánoz csatolták. A ház első ismert tulajdonosa Sonnxly János volt. Mikor a császári sereg visszafoglalta Esztergomot, Somody elmenekült. Kuc- kländer várparancsnok Jaksics Illésnek, a rác csapat kapitányának adta az elhagyott házat. Somody György, Mátyás fia, 1720-ban visszatért Esztergomba és visszakövetelte a házat Jaksicstól. A per egyezséggel végződött, amely szerint Somody 200 forint kártérítést kapott Jak- sicstol. [84] 8
