Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
I' J •< r pi <fn. Mayer Jak (lb es Kirchoffer b'ercnc közös terve a vízivárosi pébdniatemplotn tornyainak kiépítésére, (l'rimási levéltár razjayüjtnvénye. — New került kivitelre.) amikor ugyancsak 1763-ban, mint,,honestus iuvenis” az esztergom-belvárosi plébánián házasságot kötött. Oracsek halála után polgárjogot szerzett a királyi városban (1768. február 22.), 1773-ban céhmester, 1774-ben pedig a választott polgárság (electa communitas) tagja. Háza volt a királyi városban, a mai Mártírok útja déli oldalán (E: 328.) Mint önálló mester is túlnyomórészt az érsekség számára dolgozott. Ő építette a nyergesújfalusi templomot (1770), plébániát (1779) és vendégfogadót (1786), a süttői templomot és plébániát (1776), a börzsönyi nagytemplomot (1780— 87), a péliszentkereszti kolostort (1785) a párkányi vendégfogadót (1787) stb. Ezenkívül 6 vezette a V. A. Hildebrandt terve szerint a Várhegyen épült (1821- ben lebontott) templom építését. [144] A királyi városban résztvett a városház és a gimnázium építésében és ő építette 1786-ban Jediicska János Buda-utcai házát (E: 7, ma: Kossuth L. u, 12.)[145] Kirchoffer Andrást, az ausztriai Gumpoldskirchcn-lről származó kőmivesmestert, 1761. augusztus 31-én vették fel a királyi város polgárai és mesterei közé (in magistnnn el cotirivcm), 1774-lion pedig az ,,electa eommmiitas" tagjává választották 1784 júniusában mát ,,néhai"-kétit említik Háza volt a mai Sallai-ntcában (K: 660. ma 25 szánni ház). Készt vett a városház és a gimnázium építésében, elvállalta a „sehola nationalis építését (1781), Valamint a Eekelc Sas-fogadó restaurálását (1782). 1768-ban felépítette a márianosztrai pálos kolostor nyugati szárnyát. fi. 16) Kirchoffer Ferenc kőmivespallér, Aláírás testvére, 1784-ben mesterként való felvételért folyamodott. Hartmann Antal céhmester ellenezte a felvételét, a várojíl tanács azonban utasította a céhet, hogy az ö saját, valamint elhunyt testvére érdemeiért vegyék fel ;t céhbe (pro Itco- magistro suscipere, peracto verő paradigmatc, pro reali magistro ineorporare.) 1792-ben elkészítette a belváros helyszinrajzát, Mayer Jakabbal együtt pedig tervet készített a vízivárosi plébániatemplom tornyainak felépítéséhez. [14 7] Kitzcnix-rger Seltestyén, az alsóausztriai l’odcndorf- ból származó ..kőfaragó) legény" 1731. ileeember 20-án ka]K»tt polgárjogot a királvi városban és még ugvanaz.011 a napon IhtIk- vette a város sliázsaliegvi kőbányáját. 1758-ban és 17(14-lien további (1 <> évre meghosszabbítol ták ezt a bérletet. 1758-ban elvállalta a plébániatemplom kőfaragó-munkáit. Meghalt 17114. május 30-án, 4r> éves korában Özvegye folytatta iparát. Maver Krisztián kőmivesmestert 1720. március 12-én vették fel a királyi város polgárai közé. 1 77«». július 15-én halt meg. 80éves korában, tehát inon. körül kellett szülét nie, 1 736. áprilisában a külső tanács tagjává választót ták Háza volt a mai Mikszáth Kálmún-uteában (16. szám. K: 135 ) Ő építette a Budai-kaput az előtte volt kőhlddal együtt, a zsidódi patak kőhidját, a külső temető (cimeteri- 11111 commune) melletti Missio-kápolnát, [148] 1756-ban ő volt a pallér a belvárosi plébániatemplomban megkezdi. Kilzenperger Sebestyén sírkeresztje a belvárosi temetőben. 18
