Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
j]< •4 I p j » i.« fir- tfi^****'1 még n kápolna ajtajául szolgáló szépinüvű vasrács. Ugyancsak a templom deli ol<ln1;'m vaskos támusztőpillérek láthatók, melyek a 19. század második feléljen épültek a fal süli védésének megbánására. A Jókai utca 1 számú ház telkéről (Ív: >17.) az első adatunk még abból az időitől való, amikor lSoltyáu János sorháza állott ott. A telken talált jó pince (intuitu borii cellarii ibidem inventi) ugyanis orra indította Hottvánt, hogy a kőbölkuti birtokán épülő sörfőző elkészültéig itt rendezzen lie ideiglenes sörfozőt egy vesszőfonatIh>1 és sárliéil hevenyészett, szalmafödeles epületlien. A költői - kuti sörfőző felépülésével elhagyottá vált a telek, Bottyán vagyonának elkobzása után pedig ez is Kucklanderé lett. Tőle Papcs Ádám, a várőrségnez tartozó alezredes vásárolta meg a telket és vályogból házat (commodam liabitati- onem) épített rája. [118] özvegye, Kosztolányi Erzsébet, 1718-ban eladta a házat báró Sándor Menyhért alispánnak. [119] 1723-ban Sándor Mihály, Menyhért fia, új házat építtetett a telekre egy név szerint nem ismert esztergomi kőmivesmesterrel.[i2o] A harmadik nemzedékhez tartozó Sándor Antal (Mihály fia) az 1785-ben kelt terjedelmes végrendeletében felsorolja az atyja és a saját maga által a családi vagyon gyarapitfisára fordított kiadásokat. Ebből a felsorolásból tudjuk, hogy atyjának 9000 forintjába került az esztergomi ház felépítése (dónmm Strigoniensem ex fundainento erectam constitisse 9000 fi ), ő maga pedig 2000 forintot költött a házra (investit ionos in doimim Strigoniensem 2000 fi).[121] A ház kapujának díszesen faragott kőkerete a Sándor-család bárói címerét viseli, tehát 1723 1787. között kellett készülnie, mert ebben az éviién Sándor Antal már grófi elmet és ennek megfelelően módosított új elmert kapott. A Sándor Mihály és Antal által foglalkoztatott mestereket nem ismerjük. A kapukeret finom faragása meghaladni látszik az esztergomi kő- faragómesterek képességét. A kőmivesnmnkát illetően viszont arra van adatunk, hogy Sándor Antal rnég a jiesti építkezésnél is esztergomi kőmlveseket alkalmazott 1122] A Sándor-házzal közvetlenül szomszédos ház (Jókai utca 3—5. E: 240.) néhány év előtt még barokk stílusjegyeket viselt a homlokzatán, de ma már csak a kapu kőkerete emlékeztet a régi külsőre. Karcsú ablakai helyélje széles, hármas ablakokat raktak, a falat pedig teljesen le- simltották. Szentgály János szenátor 1753-ban vásárolta meg és az ő tulajdonában volt még 1777-ben is. A 7. számú (E: 239.) alacsony, emeletes ház nem mutat ugyan stílusjegyeket, de épltésmódjáról ítélve az utca egyik legrégibb épülete. Az utca további házsorain is még számos 18. századi polgárház van, de mindig fogy azok száma, amelyek legalább a régi kapukeretet megőrizték. Közülök a három legszebb a 15. 27. és 35. számú házakon találhatók. Az egykori Duna utca nyugati házsorának első épületét a két világháború közötti időben elbontották és területével a Kisdunához vivő közt szélesítették. A jelenlegi első ház (Deák Bereue utca 3. E: 300.) 1777-ben Kientzel Lőrinc özvegyének volt a tulajdona, akiről azonban semmi közelebbit sem tudunk. A kapu kőkeretébe 17Ó7. évszám van bevésve, ez valószínűleg az építés évét jelzi. Az építőmesterre nincs biztos adatunk, de a pálos- házzal való hasonlósága alapján Oracsek Ignác művének tarthatjuk. Oracsek 17Ő7. októberében halt meg, tehát éppen utolsó épülete lehetett. Az utcának a plébánia- templomig terjedő további szakaszán levő házak részint 19. századiak, részint pedig régebbiek ugyan, de jellegtelenek: Mégis megemlítjük a 12. szánni házat (É: e.), mert ez volt a város iskolája (domus scholaris civitatis.) A templom előtti tér Pór Antal nevét viseli, a 18. században Halpiac (forum piscinum) volt a neve. E tér és a Bottyán János utca közötti területen volt a ferencesek középkori temploma és kolostora. Ennek romjai közé épült 1695—1699. között a királyi város első plébániatemploma. Az 1701. évi vizitáció szerint a szentély és a sekrestye boltozott volt, a hajó azonban csak lapos mennyezetű. Búból készült tornya a szentély felett emelkedett. A század második feléből származó visszaemlékezés szerint kicsiny, alacsony, csűrhöz hasonló épület volt. A templom déli oldalán temető volt, irtelyet 1707-ben és 1713-ban, majd 1722-ben is bővítettek, a következő évben pedig be is kerítettek. [123] Az épület kevéslié szilárd voltára utal. 30. A Jókai ti. 7. számú ház. 31. A Jókai u. 27. számú ház kapuja. 32. A Deák F. u. 3. számú ház hogy 1726-bau 570 forintot kellett fordítani javítására. Ez alkalommal a város címerét is kifaragtatták a templom számára. [124] A belső berendezés közül az 1701. évi vizitáció csak két mellékoltárt emlit, a Mária Magdolnn-ol- túrt, amelyet Szilágyi Berenc, [125] és a Szent Keresztoltárt, amelyet Bottyán János állíttatott- A főoltáft n város állíttatta 1714-ben. Erre nz adott alkalmat, hogy a városra kedvező egyezséggel fejeződött be a Bottyán- örökösök elleni, évek óta húzódó per. A főoltárt Rainboth 14
