Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
25 A M alanyai- (pálos)-ház mai homlokzata. zclet kétfelé osztó tíí/.fal azonban ina is mutatja a két ház egykori különállását A 127. számú telekre Malonyay l’ál, a királyi város első plébánosa (1699 —1713) épített házat, amelyet az 1726 évben kelt végrendeletében a mária- nosztrai pálosokra hagyott azzal a kötelezettséggel, hogy gondját viseljék az általa a mai kertváros területén épített kápolnának [ roHj 1759-ben Oracsek Ignác építőmester megvizsgál) a a házat és felvételi rajzot készített róla. Jelentése szi l int a vályogból épített falak megre]»edeztek, a tetőszerkezet pedig korhadt A pálosok lebontatták a házat és i'ij, emeletes házat építtettek helyette, melynek tervét (traesek készítette. Az új épületben a konyhákon és egyéb mellékhelyiségeken kívül 17 szoba volt Alapkövét 1750 augusztus ö-án tették le és 1762-ben készült el. A homlokzatot szent l’ál és szent Antal remeték képével és a pálos rend címerével díszítették (P. Prior . . . anteriorem partem imagine ss. Pauli et Antoni cum insigni ordinis deeoravitjj 1091 A pálos rend feloszlatása után a város kezére került a ház, majd a 19. század elején a 126. számú épülettel együtt 11 o) a liencés rend kapta meg a gimnáziumban tanító tagjai számára lakásul. Az egvkori pálos-ház déli oldalán ma a múlt század végén épült bencés gimnázium (ma gépipari technikum) épülete áll Korábban keskeny köz volt a helyén, a köz másik oldalán már a ferences rend telke következett. 1 él »bői hasították ki a bencés gimnáziumhoz még szükséges volt területsávul, valamint a mai Pőapát utcát. A ferencesek mai területét négy utca (Hullván János it , Kun Jléla u., Kossuth Lajos u Főapát u.) határolja Ívűnek a területnek délnyugati részén volt, 36 öl széles és 57 öl hosszú üres telkét (certain desertum fundnm civi- lem) 1(19(1 márciusában adta a város a ferences rend Szűz Máriáról nevezett rendtartományának, hogy ott templomot és kolostort építsen.I 11 1 | Fiihoz a területhez a rend 1700-ban hozzávásárolt kilenc szomszédos házal ) 112) Az igy megnagyobbodott terület — a már említett Gaizler János-félc ház (ív: 102.) kivételével — magában foglalta a rend mai területét, sőt észak felé túl is terjedt azon, egészen a pálos ház tövében húzódott keskeny közig. 1699-ben megtörtént az építkezés előkészítése és miután 1. Linót király 1700. szeptemberében megerősítette a város telekadományát, megkezdődött az építkezés, de csak igen lassan haladt. A rend ugyanis csak nehezen és csak részlten tudott hozzájutni ahhoz a 20,000 forinthoz, amelyet Széchenyi György érsek még 1090-ben jelölt ki az építkezés céljára. [1 t3J A szükséges követ ingyen adta a város a Strázsahcgyi kőfejtőből és azt is megengedte, hogy a ferencesek „tized” fizetése nélkül égessenek nieszct a Fehér-kő alján, ezenfelül bizonyos mennyiségű napszám és fuvar ingyenes teljesítésére kötelezte a lakosságot 111 11 Tehetségük szerint pénzbeli is hozzájárultak a polgárok az építkezés költségéhez, de a kiadások nagyobb része így is a rendtartományt terhelte. 1757-ig 57,152 forintot tett ki az építkezésre fordított összeg. Az építkezés első évtizedeinek mesterét nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy kezdetben maga Csatárv Athanáz tartomány főnök, 171.1-ben pedig Kerkny Lajos tartományi tanácsos irányította a munkát. Mivel a rendtartomány volt az építtető, valószínű, hogy a tartomány- főnökkel kapcsolatban álló pozsonyi mester készítette a tervet A tartományfőnöknek ugyanis Pozsony volt a székhelye. Még az alapozás is csak részben készült cl, amikor a Rákóczi-szabadságharc évekre megállította a munkát. Kzalatt veszendőbe ment az összegyűjtött építőanyag, nagy részét a vár megerősítéséhez használták fel. Csak i7i4-l>en kezdhettek hozzá újból az építéshez. 17!7-iy felépült a templomhajó és a kolostor udvari szárnyának egy része három celláival. Tvz év június 13-án a vízivárosi ferences kolostor szerzeteseinek egy része átköltözött az épülőfélben levő kolostorba. Még ezt megelőzően (1716. október Jb. .1 ferences-b inptom homlokzata. I t na piámtól haha a remiház, jobbra a lorettói (KucklánJer) hápolna. A kápolna ablaka felett a Kticklá nder-clmcr. 12
