Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek építkezése (1977)
generálisából is történtek kifizetések az esztergomi építkezés céljára, így 48 lóért 3629 forint, a Várhegy tövében, a Duna partján felállított ,,machina”-ért[39] 372 forint, kocsivasalásokért 367 forint. Az 1763. évi számadás hiányzik, Rössel Ferdinand jelentéséből [40] azonban tudjuk, hogy ebben az évben már a bontás és a talajegyengetés munkája is megkezdődött. Az év tavaszától november végéig az Abaúj- megyei Mecenzéf községből való kubikusok („Teichgräber”) dolgoztak, ezek azonban a téli hónapokra hazamentek. Ezalatt helybeli munkások végezték a talaj- munkát. Az 1764. évben az esztergomi uradalom 34493 forint 59 dénárt fizetett ki az építkezésre. [41] Az 1765. évi számadásból csak egyetlen számadási okmány maradt fenn. Eszerint 1765. január i-től június 18-ig a kőmívesek, kőfaragók, kőtörök, ácsok és napszámosok heti bérjegyzékeire összesen 5690 forint munkabért fizettek ki. A bontási és talajmunkára vonatkozóan az 1764. évből van részletesebb adatunk. Eszerint a 93 főből álló mecenzéfi csapat 10,650 köböl földet mozgatott meg, a helybeli kőtörök pedig 4230 köböl falat bontottak el. Az 1763 tavaszától 1765. június 18-ig tartott munka eredménye volt a középkori székesegyház nagy részének lebontása és az innen észak felé, a szt. István vértanú templomának maradványaiig, illetőleg a régi érseki palotáig és a dunai várfalig terjedő területen a talajszintnek 4 öllel való leszállítása. Lebontásra kerültek továbbá a kelet felé néző várfalak és sáncok és helyükön kialakították a Várhegy keleti lábáig vezető, 20 öl széles, lejtős utat. Megépítették az út alatt átvezető két alagutat, az egyiket a vár oldalában volt sáncárok szélességében, a másikat ettől 20 ölnyivel lejjebb, a külső várárok helyén. Az alsó átjáró két végén támfalat építettek az oda hordott feltöltés megtartására. Hozzákezdtek a székesegyház építéséhez is, de nem jutottak tovább a szentély alapfalainak aránylag kicsiny részleténél. [42] Még 1763 elején történt, hogy Kollmann Gáspár, a pozsonyi prímási palota kertésze kitűzte a leendő kert helyét a Várhegy oldalában és 300 rózsatövet, valamint 40 sárga- és őszibarack-csemetét ültetett oda. 1764-ben további 3000 csemetét telepített erre a területre. [43] Barkóczy egyik legfontosabb feladatának tartotta az esztergomi építkezés mielőbbi befejezését. Ismételten eljött Esztergomba és ilyenkor érdeklődéssel szemlélte a Várhegyen folyó munkát. Erre a célra hatszögű nyárilakot, föagoriát, építtetett a déli bástya tetejére, amely még a Rudnay-féle építkezés idején is fennállott. [44] A kanonoki házak építéséről — mint már említettük — a káptalan gondoskodott és evégből Ipolyi Gás- pár[45] és Hyross János[46] kanonokokat küldte Esztergomba* mint az építkezés ,,praefectus”-ait. Ipolyi leveleiből? tudjuk, hogy az 1762. év folyamán az építő- anyagffelhalmozásán kívül semmi egyéb nem törtenhe12. A vár hely rajza a Rudnay-féle építkezés megkezdése előtt (Mathes — II. tábla). K-val jelölve a Hillebrandt által tervezett szt. István-templom, nn-nel pedig a Hille- brandt által tervezett székesegyház alapfalának részlete. 13. A középkori székesegyház maradványai és a szt. István-templom a Rudnay-féle építkezés megkezdése előtt. (Mathes •— V. tábla) 14. A Várhegyen és környékén tervezett épületek alaprajza Kühnel Pál módosított terve szerint. 15. A módosított Kühnel-féle terv modellje a bazilika épltéstörténeti kiállításán. tett, mert még a megegyezés sem jött létre a prímás és a káptalan között, hol építsék fel a házakat. 1763-ban a káptalani házak helyén is megkezdődött a talajegyengetés és annyira haladt, hogy hat házhelyen megkezdődhetett az alapok kiásása. [47] Kovách Ádám kanonoknak a Rudnay-kori építkezésre vonatkozó feljegyzéseiből [48]
