Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

iám in Istri medio consistit, pedaneis a rippis nondum defixis), majd november 2-án: ,,a Nagy-Duna jól tűri, hogy repülőhíd úszkál a hátán” (pontem volantem major Ister bene volitare patitur). Végül ugyanazon hónap 22-én: „Először utaztam a repülőhídon. Hat perc alatt érte el a párkányi partot és 8 perc alatt hozott vissza. A komáromi hidat is láttam egy szempillantásig, amely ugyan- ftsáiriTaT'perc alatt teszi meg az utat mindkét irányban. Az építők azt ígérik, hogy az esztergomi híd a jövő tavaszkor már gyorsabban fog közlekedni” (vectus sum primo ponté volante, qui Párkáni litus intra 6 minuta attigit, me verő 8 revexit. Komaromiensem aeque ad ictus oculi observavi, qui itidem 6, totidemque horae minutis redit. Spondent navarchi futuro vere de Strigo- niensi omnem celeritatem.12)

A hídhoz szükséges hajók és felszerelések megszerzéséről az érsekség pozsonyi alkalmazottai gondoskodtak. Mindenekelőtt hat hajót vásároltak Bécsben, mégpedig két nagyobbat (zwei grosse, neue Kehlhammer) egyenként 160 forintért Winckmann udvari hajómester (kays. königl. Leib-Schiffmeister) özvegyétől, négy kisebbet (1 Haupt-Zihlen, 3 Land-Brück-Zihlen) összesen 270 forintért Jäger Ferdinand hajósmestertől. A bécsi hajózási hivataltól (kays. königl. oberste Schiffamt) 3 négyágú és 9 kétágú horgonyt és egyéb eszközöket vásároltak 307 forint értékben. A horgonyok súlya 25 mázsa13 volt és mázsánként 10 forintba került. Láncot Bécsújhelyből hozattak. A 790 forint végösszegű számla öt tételben sorolja fel a különböző erősségű láncokat. Mindezeket bécsi hajósok szállították Pozsonyba. Itt 7 ladikot (kleine Plette) vásároltak a kötél tartására (parva navicula pro sustentando fune necessaria) összesen 119 forintért. A különböző fajtájú köteleket (Haupt-sail, Anker-sail, Kreutz-sail stb.) Hauser József pozsonyi kötélverőtől vásárolták 688 forintért. Az összeszerelést Schaller hajósmester (gemeiner Stadt-Schopper), Tober Ignác Antal lakatos és Öller József ácsmester végezték, mindhárman pozsonyiak. A kisebb tételek közül megemlítjük, hogy 328 forint értékű szeget, 14 forint értékű szurkot és (a kötelek bekenéséhez) 70 font faggyút használtak fel. Az így felszerelt hajókat megrakták a helyszínen végzendő munkákhoz még szükséges anyagokkal és augusztus első napjaiban útnak indították Esztergom felé. Az itt esedékes munkát Obinger Simon esztergom királyi városi ácsmester végezte. Obinger építette meg a Vízivárosból a Vízi-kapun át, a Kis-Duna felett a szigetre vezető cölöphidat is. A repülőhíd esztergomi kikötője ugyanis a sziget alsó végén volt, ott, ahonnan most a motoros komp indul a párkányi part felé.14

A repülőhíd felállításával felmerült valamennyi költség pontos összeállítása alig volna lehetséges. Nemcsak azért, mert három külön számadó egység (a pozsonyi és az esztergomi uradalom, valamint a cassa generalis) számadásának adatait kellene összesíteni, hanem azért sem, mert a számadási okmányok egy része hiányzik, a meglevők pedig sokszor más munkákra is vonatkoznak.

12 Ipolyi Gáspár leveleit Mathes János közli a „Veteris areis Strigoniensis . . . descrip- tio” című művének (Esztergom, 1827) 44 — 45 oldalán.

13 Egy mázsa (100 font) 50 kilogrammnak felel meg.

11 Az elkészült repülőhíd felülvizsgáiására meghívták azt a pesti ácsmestert, aki egyszersmind a pesti repülőhíd felügyelője volt. Öt napot töltött Esztergomban és napi 1 forint díjat kapott. Neve nem volt megállapítható, mert a számadási okmányon levő aláírása olvashatatlan és mert a reá vonatkozó levéltári kutatás sem járt eredménnyel. (Budapest főváros levéltára — 1202/1979. BFL. szám.)

Itt említjük meg, hogy a híd esztergomi kikötőjénél felállították Nép. szt. János szobrát, Sartory József pozsonyi szobrász művét, Eller Keresztély pozsonyi rézműves pedig 27 1/2 font súlyú réztetőt készített a szobor fölé.

251