Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

8. kép. A Mária Valéria-híd az 1930-as években történt restaurálás után. Fénykép a

Balassa Bálint Múzeumban

középső íve, megcsonkultak a pillérek és levegőbe repült a Kis-Duna két vas- hídja is. Azóta újjáépültek a Kis-Duna hidjai, de a nagy hídnak csak a pilléreit állították helyre, hogy a magasabb vízállásnál víz alá kerülő csonkok ne veszélyeztessék a hajózást. A három középső hídnyílás máig is nélkülözi az összekapcsoló íveket. Ivek helyett a villamos távvezeték tartóit állították a pillérekre. A nyolcvanhat évvel ezelőtt megnyitott híd íveiből csak a két szélső, rozsdásodó ív maradt napjainkra.

*

A teljesség kedvéért rövid áttekintést adunk a Kis-Duna hídjairól:

A mai Kossuth-híd helyén már a 18. század óta volt fából épített járomhíd. Ezt váltotta fel a Kolos-híd, majd a Kossuth-híd.

A Kis-Duna második hídját a királyi város építtette 1855-ben a mai Béke- híd helyén. Csak gyalogközlekedésre alkalmas fahíd volt, ,,Cifra-híd”-nak nevezték. A Kis-Duna medrének 1913. évi kotrása alkalmával elbontották ezt a hidat. A pótlására tervezett betonhíd megépítését az első világháború meghiúsította. A második világháború után itt építették meg azt a szükséghídat, amely a Kossuthhíd elkészültéig az egyetlen híd volt a sziget és a város között. A szükséghíd elbontása után épült a mai Béke-híd.

A harmadik volt a nagy-dunai híddal egyidejűleg épített vashíd. Ennek helyén épült a mai Bottyán-híd.

" * /< í- ' /h TAf'

! ,

ie'Cut- ..|

i

264