Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

6. kép. Az elkészült vashíd mellett még áll az elbontásra váró hajóhíd is. Fénykép a Balassa Bálint Múzeumban

jelzőharangja. Erre a jelzésre kinyitották a hajóhidat, ,,hogy többé be ne csukják”. A miniszterek — követve az egész megjelent közönségtől — elindultak a hídon Párkány felé,36 ahol a község elöljárói üdvözölték őket. Ezen a napon, egészen éjfélig, bárki vámfizetés nélkül átmehetett a hídon. Délben a prímás 60 terítékes ebédet adott a miniszterek tiszteletére, akik délután külön hajóval tértek vissza Budapestre.

A hidat — a király engedélyével — Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc Józsefnek Budán született leányáról nevezték el.

A híd öt íve közül a két szélső 81,5 méter, a középső 117 méter, a további kettő pedig 100 méter hosszú, a kocsiút 6,5 méter széles, a kétoldal gyalogjáró pedig 1,5 —1,5 méter széles volt. A hidat olyan teherbírásúnak építették, hogy az akkoriban megépíteni tervezett Esztergom—Párkánynána közötti helyiérdekű vasút áthaladhasson rajta.37 A vasszerkezeteket a MÁV gépgyár készítette. A pilléreket strázsahegyi és süttői kőből építették és neuhausi kővel burkolták azokat.

A hídhajók és a hajóhíd egyéb tartozékai a vashíd megnyitásával feleslegessé váltak az uradalom számára, ezért még 1895 októberében eladta azokat. A vevő az Esztergomi Helyi Gőzhajó Rt. volt, a vételár 9400 forint.38 A következő

38 A helyi sajtó tudósítása szerint fényképfelvétel is készült a hídon átvonuló menetről. Ennek a fényképnek nem sikerült nyomára akadnunk.

(37 Ez a terv nem valósult meg. ■

38 Az 1895. szeptember 27-én készült leltár szerint a következő ingóságok tartoztak a hajóhídhoz: 42 hajó, 4 komp, 2 dereglye, 1 ladik, 4725 folyóméter fenyőgerenda, 2569 négyzetméter tölgyfapadló, 897 négyzetméter puhafapadló, 1417 folyóméter korlát, 174 köbméter sziklakő, továbbá a vasmacskák, láncok és szerszámok. A vasmacskák és láncok mennyiségét nem tudták megállapítani, mert azok még a víz alatt, illetőleg a hajókon voltak. Mindezt 12 425 forintra becsülték. (PL-Jószágigazgatói levéltár — Törzsvagyon — 74/1897. szám.)

262